Hamarosan új frekvenciapályázat jöhet

Egyelőre nem lehet tudni, hogy mi lesz a sajtótájékoztató témája, azonban mi arra tippelünk, hogy a közös bejelentésnek a 2011-ben kiírt frekvenciapályázathoz lesz köze. A 2011-ben kiírt aukció első fordulójára eredetileg három érvényesnek tűnő ajánlat érkezett, de 2012 első napjaiban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egy kivételével az összes pályázatot érvénytelennek nyilvánította, így nemcsak az vált bizonyossá, hogy az MPVI Zrt. lesz a nyertes, hanem az is, hogy az állami vállalat verseny nélkül, a kikiáltási áron hozhatja el a frekvenciablokkokat. Az NMHH gyakorlatát a kizárt vállalatok természetesen bírálták, részben joggal, a pályázati feltételek ugyanis többször változtak kis mértékben – mindig az állami konzorciumnak kedvező módon. A pályázatnak volt egy második fordulója is, amelyen a meglévő szolgáltatók indulhattak, és összesen 5,8 MHz-nyi frekvenciablokkot hoztak el. A Vodafone az elnyert frekvenciasáv segítségével villámgyorsan országos lefedettségű 3G hálózatot épített ki, amelyre korábban a szűkös kapacitása miatt nem volt lehetősége.

A pályázat első fordulójában tapasztalt szabálytalanságok miatt azonban a három hazai szolgáltató pert is indított, és a Kúria végül nekik adott igazat – az MPVI Zrt. a pályázat kiírása értelmében ugyanis nem is indulhatott volna a pályázaton. A szolgáltatók ugyanakkor nem jártak nagyon jól, mert a bírósági megsemmisítette a teljes pályázati eredményt. Ez vagy új határozat létrehozását, vagy az eredeti állapot visszaállítását követelte volna meg – de eddig egyik sem történt meg. Azt várjuk, hogy utóbbi nem is fog, mert a felek holnap bejelentik, hogy valamilyen egyezségre jutottak. A megállapodás nemcsak a mobilszolgáltatóknak, hanem az NMHH-nak (vagyis az államnak) is érdeke. Az eredeti állapot visszaállítása azt jelentené, hogy az államnak vissza kellene fizetni a 31 milliárd forintos vételi árat (és a kamatokat is). Ennél is aggasztóbb azonban, hogy a Vodafone valószínűleg perelne, ha vissza kellene adnia a jogszerűen elnyert frekvenciatartományt, mert az a szolgáltatásának színvonalát szükségszerűen jelentősen csökkentené. Egy ilyen pereskedés akár évekig is elhúzódhat, annak eredménye nélkül viszont nem lehet új frekvenciapályázatot kiírni; mert nem lehet tudni, hogy mire is kellene kiírni a pályázatot. A kormány viszont, úgy tűnik, nagyon szeretne ismét nekifutni a dolognak. A sietség érthető, amennyiben ugyanis az állami mobilszolgáltató még mindig tervbe van véve, akkor nemcsak a pályázatot kell kiírni és elbírálni a választások előtt, hanem az új szolgáltatót el is kell indítani. Úgy tudjuk, hogy az új eljárás előkészítése ennek megfelelően egészen előrehaladott állapotban van. Persze az új pályázat kiírása a szűk „határidő” miatt egy érdekes kérdést is felvet, mégpedig azt, hogy mit fog csinálni a Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság, ha lesznek jelentkezők a privát szektorból – ezzel azonban most nem foglakozunk, a témát újra elővesszük, ha aktuális lesz.

Mindenesetre, ha tippelnünk kellene, akkor azt mondanánk, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság megegyezett a mobilpiaci szereplőkkel egy alternatív határozatról (amely szerint a második körben elnyert frekvenciatartományokat megtarthatják) – azt viszont nem tudjuk, hogy ezért cserébe (a már kifizetett vételi áron felül) kell-e tenniük valamilyen ígéretet. Mondjuk azt, hogy már most vállalják, egy esetleges negyedik szereplő számára bizonyos ideig megnyitják a hálózatukat.