Mi lesz a Nokia butatelefonjaival?
A Microsoft és a Nokia hamarosan lezárják a telefonokkal és a hozzá kapcsolód szolgáltatásokkal foglalkozó részlet eladását, így a redmondi vállalat minden erejével arra koncentrálhat, hogy megtörje végre az Android és az iOS uralmát. A Microsoft célja az, hogy 2017-re 15-20 százalékos piaci részesedést hozzon össze, amit nyilván nem lesz könnyű elérni, de a küldetés azért nem is lehetetlen. Az iparági elemzőket lázban tartja, hogy a Microsoft vajon milyen tervekkel készül (nagy vonalakban nyilván az Apple-féle út lemásolása a cél, de az apróbb részletek is kifejezetten érdekesek lehetnek) – közben pedig feledése merül, hogy a Nokia nemcsak a Lumia termékvonallal van jelen a piacon, hanem számos hagyományos készülékkel is. Sőt, ez utóbbiakból messze több fogy, mint a Lumia termékvonalba tartozó modellekből; viszont egyelőre senki sem tudja, hogy a klasszikus készülékek sorsa hogyan alakul a közeljövőben.
Ami a butatelefonokat illeti (a Nokiánál ebbe a kategóriába tartozik lényegében minden olyan mobil, amelyik nem a Windows Phone OS-t használja) a Nokia az elmúlt két évben nagyjából stagnáló eladásokról adott hírt, ugyanakkor az teljesen nyilvánvaló, hogy a helyzet már középtávon sem marad így, hiszen a belépő szintű okostelefonok ára egyre csökken. A Microsoftnál alapvetően azt kell eldönteni, hogy középtávon a meglévő termékek (például az Asha termékcsalád) megtartása jelent-e nagyobb előnyt, vagy az, ha a vállalat nagyon-nagyon olcsó Windows Phone OS-t használó telefonokat is kiad. Szándékosan nem írtunk Lumiát, mert úgy véljük, hogy egy bizonyos szint alá a redmondi vállalat nem szívesen menne be, ezért szerintünk a szuperolcsó WP-s telefonok egy új sorozat keretén belül jelenhetnek inkább meg – feltéve, hogy ezt az utat választja a vezetőség.
Abban mindenki egyetért, hogy a(z okos)telefonok piaca telítődik, a korlátlan növekedések korszaka a végéhez közeledik. Tulajdonképpen csak két olyan piac maradt, amely elég tőkeerős és nagy ahhoz, hogy a következő években a növekedés motorja legyen: India és Kína. Azonban ahogyan arra a Nokia 2013/Q4-es piaci jelentése is utal, a hagyományos mobiltelefonok már ebben a két régióban sem tudják felvenni a versenyt az olcsó androidos készülékekkel valamint a Firefox OS-t használó mobilokkal. Főleg, hogy az Asha termékek átlagosnak mondható 50-70 eurós ára nagyjából egyezik a belép szintű okostelefonok árával.
További probléma, hogy a Nokia butatelefon kínálata is eléggé diverzifikált. Nyilván akinek csak és kizárólag arra van szüksége, hogy elérhető legyen, annak tökéletes választás egy párezer forintos, egy feltöltéssel hetekig működő készülék. Ugyanakkor a Nokia termékpalettáján vannak olyan klasszikus készülékek is, amelyek ára eléri a 20 ezer forintot, sőt, adott esetben ennek kétszeresét is. Ezen telefonok ára részben a sok extra (pl. multifunkciós névjegyzék, naptár, fényképező, rádió, e-mail, internet) miatt ennyire „magas”, vagyis lényegében azokért a funkciókért kell többet fizetni, amelyek egy okostelefonnál már eleve alapnak számítanak. Egyébként érdekesség, hogy a legfrissebb pletykák szerint a Nokia dolgozott egy lebutított Androidon, amely idővel a butatelefonok operációs rendszerét váltotta volna – nehéz elképzelni, hogy a Microsoft a kezdeményezésnek továbbra is zöld utat adna.
A butatelefonok jövője megpecsételődött, ezt bátran állíthatjuk. A kérdés nem az, hogy a Microsoft (és a többi gyártó) le fog-e állni a fejlesztésükkel, hanem csak az, hogy mikor. Egyelőre szerintünk kár lenne kiszállni, azonban ha a Lumia portfolió erőre kap, akkor a helyzet gyorsan megváltozhat.
