Körvonalazódnak a Hyperloop részletei

Elon Musk, a Pay Pal eladásából milliárdossá vált vállalkozó, az elektromos autókat fejlesztő Tesla Motors egyik alapítója a tömegközlekedésben látja a jövőt. Persze ne olyasmire gondoljunk, mint a BKV, vagy a MÁV, hanem hatékony, gazdaságos, igen gyors és környezetkímélő megoldásokra, amelyek versenyképessé teszik a rendszert akár a repülőgépekkel szemben is.

Aki nyitott az új technológiákra és nyitott füllel jár, bizonyára hallott már az európai gyorsvasút fejlesztésről is, amely elviekben a rövid távú repülőgép járatokat is kiválthatja. Ez természetesen a fapados járatokat üzemeltetőknek nem feltétlenül jó hír, de a környezetvédők minden bizonnyal tapsolnak az ötletnek. Hasonlóképpen tapsolhatnak Elon Musk terveire is. A sci-fi filmbe illő névvel rendelkező Hyperloop (hiperhurok) igazán csábító bevezetőt kapott, amikor az ötletgazdák karambolbiztos, időjárástól független közlekedést ígértek, repülőgépnél is nagyobb átlagsebességgel, Los Angeles és San Francisco között 30 perces utazási idővel.

A tervek azóta finomodtak, ma már azt is tudhatjuk, hogy az akár 1280 km/óra sebességgel száguldó alumínium kocsik alacsony nyomású acélcsőben utaznának. Így tennék megoldottá az időjárási problémák kiiktatását, illetve a légellenállás hatásának csökkentését (a repülőgépek is csak nagy magasságban, ritka levegőben tudnak hatékonyan, kis üzemanyag felhasználással közlekedni). További hatékonyság növelő eljárás lenne az orrba helyezett szívó ventilátor, amely a nagy sebességgel haladó kocsik előtt feltorlódó levegő problémáját (ellenállását) orvosolná. Az ütközések elkerülése érdekében az egyes kocsik legalább 5 mérföld távolságban követnék egymást.

További érdekesség, hogy a kocsik mozgatásához szükséges energiát megújuló energiaforrásból biztosítanák, mégpedig napelemes rendszer működtetné a lineáris motorokat. Sőt, nem kizárt, hogy több villamos energia is képződhetne, mint amennyire a rendszernek szüksége van. A környezet további kímélése érdekében a Hyperloopot pilonokra építenék, így nem kell feltúrni a teljes nyomvonalat, ráadásul ez gazdasági szempontokból is előnyös, hiszen egyes esetekben elengedő lehet csupán a tartóoszlopoknak szükséges területet megvásárolni. A pilonos megoldás hatékonyabb védelmet nyújthat a földrengések káros hatásaival szemben is, mint egy hagyományos, földre épített sínpár.

A minimum 6 milliárd dolláros projekt elkezdéséhez persze még rengeteg tervezési munkára lesz szükség, de ha beválik, forradalmasíthatja a nagy távolságú tömegközlekedést, ráadásul környezetkímélő módon. Kicsit több befektetéssel, 10 milliárd dollárból pedig autók szállítását is megoldó méretesebb modell is kifejleszthető.