Mit érdemes tudni a garanciális ügyintézésről?
„Offline” gondok
Ha nem neten, hanem „rendes” boltban vásárolunk, akkor alanyi jogon nincs elállási lehetőség – a három napon belüli visszaváltás lehetősége sem létezik. Karácsonykor azért elég sok olyan üzlet van, amely ideiglenegesen engedi, hogy az ott vásárolt termékeket visszavigyük (blokk és eredeti csomagolás megléte esetén) és árukat levásároljuk. Azonban ne feledjük, hogy ez nem kötelessége az adott üzleteknek. Amit megvettünk azt a vonatkozó 151/2003. Kormányrendelet 7. paragrafusának értelmében csak akkor cseréltethetjük ki (cseréről, nem pénz visszafizetésről van szó!), ha az három munkanapon belül hibásodott meg, és ekkor sem kérhetjük magát a pénzt vissza, csak cserekészüléket. Ez a rendelet a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik – hogy pontosan melyek ezek, azt a rendelet mellékletében találjuk meg. Ezt utoljára a 72/2005-ös kormányrendeletben változtatták meg, így a 2005. június 1. után vásárolt termékek esetében a fenti három napos szabály gyakorlatilag valamennyi 10 ezer forintnál drágább háztartási gépre, szórakoztatóelektronikai és számítástechnikai eszközre vonatkozik.
A rendelet arról is határoz, hogy ezekre az eszközökre legalább 1 év jótállást kell vállalnia a forgalmazónak. Különösen nagyobb méretű tárgyak esetén (például LCD/plazmatévé) okozhat gondot, hogy a forgalmazó egy távoli szervizt jelöl meg, mint olyan helyet, ahová a hibás terméket el kell szállítanunk. Ne tegyük, mert a kormányrendelet 6. paragrafusának 1. pontja szerint „A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani”. Amennyiben a javítás így nem lehetséges, a 2. pont alapján a le- és felszerelésről és a teljes szállításról is a forgalmazó gondoskodik.
Amennyiben a hiba a vásárlástól számított hat hónapon belül keletkezett, a vonatkozó jogszabály alapján úgy kell tekinteni, hogy az adott hiba már a vásárláskor megvolt. Kivétel ez alól, ha a hiba jellegéből látszik, hogy ez lehetetlen – például ha meghibásodik a tévé tunreegysége, mert ez valószínűleg hat hónap alatt feltűnne a vásárlónak. Ennek következménye, hogy ha ekkor a forgalmazó elutasítja a javítást, neki kell bizonyítani, hogy azt jogosan tette. Az ezután következő hat hónapban már a vásárlónak kell bizonyítani az igazát, és ilyenkor az ezt igazoló szakvélemény díját is neki kell állnia, azt legfeljebb bírósági döntés terhelheti a forgalmazóra. A forgalmazó ráadásul csak a szakvéleménnyel nem kötelezhető a javításra/cserére, erről megint csak a bíróság ítélkezhet (persze a szakvélemény megléte ilyenkor sokat segít).
Javítási határidők
Előfordulhat, hogy javításra adunk be egy terméket, de a cég húzza a száját (vagy az időt). Mit tehetünk? Sajnos magunktól nem sok mindent. Ha a cég nem helyben nem tudja eldönteni, hogy kinek van igaza, akkor a 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet 3. paragrafusának 4. pontja alapján a forgalmazónak legfeljebb három napja van arra, hogy álláspontjáról bennünket tájékoztasson. Ugyanezen rendelet 4. paragrafusának 2. pontja alapján a „forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze”. A gond a „törekedéssel” van, ha ugyanis a forgalmazó nem javít 15 napon belül, akkor sem követelőzhetünk – elvileg a bíróság dolga eldönteni ugyanis, hogy a késedelem igazolható-e. Ezért nem érdemes már a 16. napon a fogyasztóvédelemhez fordulni – a 30. napon viszont már nyugodtan, hiszen ez olyan jelentős kellemetlenség, ami már törvénysértést okozhat (cserekészülék biztosítása természetesen a kellemetlenséget enyhíti).
Amennyiben a forgalmazó sem a javítást, sem a cserét nem vállalja, a Polgári Törvénykönyv 306. Paragrafusának (1.) b pontjának megfelelően választásunk szerint - megfelelő árleszállítást igényelhetünk vagy elállhatunk a szerződéstől. Kivétel ez alól, ha a hiba jelentéktelen, azaz a rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja.
