Synology DS210j NAS teszt
Üzembe helyezés, telepítés
A merevlemezekkel feltöltött NAS-t ezek után csatlakoztatnunk kell a hálózathoz, majd megnyomni a Power gombot. A készülék megkereséséhez érdemes a telepítőlemezen lévő Synology Assistant programot elindítani, ami néhány pillanat alatt megtalálja nekünk a DS210j-t.
Ha ez megvan, a Telepítés gomb segítségével feltölthetjük rá a CD-n található operációs rendszert, megadhatjuk a NAS nevét, elvégezhetjük az alapvető hálózati beállításokat (IP cím, DHCP használata, idő és így tovább). Magának az operációs rendszernek a telepítése viszonylag hosszú időt vehet igénybe, az Assistant körülbelül 10 percet ír az egész folyamatra, ez tapasztalatunk szerint nagyjából reális is, a valódi idő a mi két 500 GB-os merevlemezünk esetében 7 perc volt.
Ha készen vagyunk, a böngészőn keresztül már el is érhetjük a DS210j kezelőfelületét. Mindenek előtt a merevlemezeket kell konfigurálnunk a kötetkezelő segítségével. Ebben (és sok más beállításban) varázslók segítenek bennünket, amelyek még akár el is döntik helyettünk, hogy mi a célnak leginkább megfelelő RAID tömb. Ha ezt mi szeretnénk meghatározni, akkor iSCSI célokon kívül (amelyekre otthoni környezetben ritkán van szükség) RAID 0, RAID 1 és JBOD hozható létre. Mi az adatbiztonság/tárkapacitás közötti arány függvényében az utóbbi kettőt javasoljuk (ha fontos az adatbiztonság, akkor RAID 1, ha inkább a tárhely a lényeg, akkor JBOD), a RAID 0 az adatátviteli sebességben nem fog érezhető pluszt jelenteni, ugyanakkor adatbiztonsági szempontból fokozott kockázatot jelent.
A kötet elkészítése után a NAS még nem áll teljesen készen a használatra, létre kell hoznunk legalább egy megosztott mappát is. Felhasználók beállítására viszont, ha csak egyedül vagyunk, nincs szükség, mivel a mappákat akár teljesen nyitottá is tehetjük. Aki nagyobb szabadságot szeretne annak behatárolásában, hogy ki mihez fér hozzá, természetesen a webes kezelőfelületen ezt is részletesen szabályozhatja. Külön lehetőségünk van például annak meghatározására, hogy a kívülről FTP-n vagy a FileStationnek nevezett webes fájlszerver-szolgáltatáson keresztül érkező felhasználóknak lehetőségük van-e egy adott könyvtárstruktúra böngészésére, illetve hogy tölthetnek-e fel, illetve módosíthatnak-e fájlokat. További érdekesség, hogy nemcsak az adatokhoz, hanem a szolgáltatásokhoz való hozzáférést is felhasználói szinten szabályozhatjuk a szokásos beállítási lehetőségek (home mappa, kvóta, stb.) mellett. A felhasználókat egyébként csoportokba is lehet sorolni, ha pedig sok felhasználót kell egyszerre létrehozni, akkor azt egy megfelelő TXT fájl importálásával is elintézhetjük. Ezt a TXT fájlt nekünk kell létrehoznunk, de Excelben ez villámgyorsan elintézhető, jóval gyorsabban, mint a Disk Station Manager 2.3-ban.
Ha létrehoztuk a mappákat és a felhasználókat, akkor az alapbeállításokkal kész is vagyunk – nincs más dolgunk, mint elkezdeni az adatok feltöltését és a NAS finomhangolását.
