ZTE V9 Light táblagép teszt

A ZTE-t aligha kell bemutatni bárkinek is, hiszen a Blade sikerének köszönhetően ma már a legtöbben ismerik a kínai cég nevét. Ha innen nézzük, akkor többé-kevésbé bejött a vállalat számítása, és sikerült a saját néven árul telefonnal is sikert elérni. A mobilok azonban csak egyik felét képviselik az egyre növekvő mobileszköz-piacnak, a másik (mellesleg nagyobb robbanás előtt álló) oldal a táblagépeké. Erre a területre a ZTE idehaza a V9 Light segítségével próbál meg betörni.

Ellentétben a Blade-del, a V9 Light nem a T-Mobile, hanem a Telenor kínálatában vásárolható meg, de a márkatársához hasonlóan igen kedvező áron. Különféle konstrukciókban már 990 forintért elvihetjük, persze 2 éves hűségszerződéssel és drága tarifacsomaggal, de a kedvezőbb megoldások esetén sem emelkedik a gép ára 60 ezer forint felé, ami azt jelenti, hogy jelenleg ez az egyik legkedvezőbb árú táblagép a piacon. Adódik a kérdés, hogy vajon ez olyan jó ár/érték aránnyal párosul-e, mint amit a Blade-nél tapasztalhattunk.

Külső

Ahogy a Blade-et sem a különleges dizájn vagy az extra anyagminőség miatt szerettük, úgy a V9 Light sem tartozik a külsejével hódító gépek közé. Nem néz ki rosszul, de nincs rajta semmi extra, igazából nagyon hasonlít a Samsung Galaxy Tabra, bár természetesen vannak apróbb különbségek.

Az előlap teljesen átlagos, a készülék olyan, mint egy nagyra nőtt okostelefon – csak éppen 7”-os kijelzővel. Sajnos a kijelző a V9 leggyengébb része, oly annyira, hogy miatta a táblagép kissé csalódást is okozott. A kijelző burkolata az egész előlapot befedi, de a széleken egy vékony perem fut körbe, amely sokat segít például abban, hogy a táblagépet könnyen ki tudjuk húzni a táskánkból. Csak érdekességképpen: a kijelző elhelyezése nem teljesen szimmetrikus, a tablet a bal oldalon kicsit vastagabb keretet kapott.

Álló helyzetben nézve a gépet (a feliratok és a gombok ikonjai miatt is ez tűnik „alapnak”), a képernyő feletti fekete sávon a fényérzékelőt láthatjuk, ami a kijelző fényerejének beállítására szolgál, alul pedig három érintőgombot helyeztek el a mérnökök. Ezek érzékenysége rendben van, megérintésüket vibrálással nyugtázza a készülék, viszont sötétben nem világítanak, így elég nehéz eltalálni őket. A gombok közül a bal oldali a főmenübe való visszatérést szolgálja, hosszabb ideig nyomva tartva pedig a legutóbb futtatott nyolc program listáját ugrik fel. A középső a helyi menü előhívására való, a jobb oldali pedig a visszalépő gomb. Tőle jobbra a visszajelző LED van, ami zöld és piros fényben tud világítani illetve villogni, attól függően, hogy töltjük-e az akkut, jött-e új üzenetünk és így tovább.

A további kezelőszervek a táblagép oldalaira kerültek – de nem leszünk igazán elkényeztetve, összesen két fizikai gombot kapunk csak a jobb oldal felső részére „zsúfolva”. A felső a ki- és bekapcsolásra szolgál, az alsóval pedig a hangerőt állíthatjuk.

Mivel a V9 Light sztereo hangszórókat kapott, így az alsó és a felső élére is került egy-egy ráccsal védett nyílás, amelyek mellett felül a 3,5 mm-es fülhallgató-aljzat, alul pedig a microUSB port található.

Ha megfordítjuk a táblagépet, akkor a szürke, nem túl igényes műanyagból készült hátlapot láthatjuk, amelynek felső részére került a vaku nélküli, 3 Mpixeles fényképezőgép nyílása. A hátlap a jobb alsó sarkában készített bevágás segítségével levehető, ekkor válik láthatóvá a viszonylag nagyméretű, könnyen cserélhető 3400 mAh-ás akkumulátor. Itt van a microSD és a SIM kártya nyílása is, amelyekhez csak az akku kivétele után férünk hozzá, tehát működés közben egyik sem cserélhető. A készülék mérete 110×191×12 mm, tömege pedig 390 gramm.