Panasonic VIERA VT30 (TX-P50VT30E) 3D plazmatévé teszt

Képminőség

Fekete, kontrasztarány

Tavaly készült tesztünkben az 50 colos VT20-as rekordot állított fel 20 ezer feletti kontrasztarányával, így arra számítottunk, hogy a VT30-as is hozza majd legalább ezt a szintet – csalódnunk kellett. A mérések alapján a TX-P50VT30E feketéje 0,017 cd/m²-es, ami persze kiváló eredmény, de csak alig jobb annál, mint amit a GT30 nyújtani tudott. A dolog pontos okát nem ismerjük, de ha tippelni kellene, azt mondanánk, hogy a Pansonic részben a gyengébb fekete árán tudta megoldani azt, hogy a színkezelés ennyit javuljon, ami összességében nem bizonyult rossz cserének. A VT30 a sötétebb árnyalatoknál ezzel együtt még így is bizonytalan kicsit.

A keret nélküli kialakítás miatt a TX-P50VT30E-t az Infinite Black Pro ellenére sötétben érdemes nézni; amennyit az Infinite Black Filter Pro hozzáad az élményhez, szerencsére nem túl vészes belső tükröződésével annyit ront kb. az, hogy a panel elé egy extra üveglap került. A maximális fényerő mozi és profi módokban ennél a tévénél is korlátozott, azonban, ha nem a teljes képet kitöltő fehér ábrát nézünk, akkor ez a valóságban nem fog gondot okozni. A kontraszt a tartalom függvényében csak egészen minimális mértékben változik, szemmel észrevenni ezt gyakorlatilag lehetetlen.

A plazmatévék további sajátossága, hogy a sötétebb árnyalatokat a tévé csak dithering segítségével tudja megjeleníteni; a VT30 e szempontból jól viselkedik, de a G30-as szériával összevetve érezhetően zajosabb a kép a sötétebb árnyalatú helyeken, ami azzal jár, hogy részletességben egy VT30-as tévé nem tudja a G30-asok részletességét hozni. A különbség ezzel együtt nem túl markáns, főleg akkor (lenne) észrevehető, ha a két tévét egymás mellé tesszük (tennénk).

Szürkeárnyalat

Az előző oldalon említett optimális beállításokkal a tévé gammája 2,2, azonban azt feltétlenül meg kell említenünk, hogy a gamma csak látszólag tökéletes, a sötétebb árnyalatok fényerőssége (20%-os szürke és alatta) mérésről mérésre ingadozott, így 1,9 és 2,3 között mindenféle gammát sikerült mérnünk. Mint már korábban sokszor mondtuk, a szürkeárnyalatos teszt csak statikus környezetben hasonlítja össze a tévék képességét, valós körülmények között (filmnézés közben például) az ilyen hibák csak egészen minimális mértékben észrevehető minőségromlást okoznak, ha egyáltalán, ezért a TX-P50VT30E-t nem szabad ezért a hibáért leírni. A Panasonic tévéje 2 és 10 pontos gamma korrekcióra egyaránt képes, ennek valamint egy mérőműszernek a segítségével a gamma majdnem tökéletesre beállítható.

Annál érdekesebb, hogy az elektronika néha módosítja a fényerőt, a dolog kb. olyan, mintha egy LCD-tévénél bekapcsolnánk a dinamikus kontrasztarányt. A jelenség pontos okára nem sikerült rájönnünk, ugyanakkor szerencsére ezt normál használat közben csak a legritkább esetben lehet észrevenni, és főleg csak akkor, ha nagyon sötét és nagyon világos jelenetek váltják egymást: ilyenkor néhány másodperc elteltével a sötétebb helyeken látni, hogy az elektronika belenyúl kicsit a paraméterekbe.

Ezzel együtt is azt mondhatjuk, hogy a szürkeárnyalatok megjelenítése a tavalyi modellhez képest nagyon sokat fejlődött, és ha ennek az az ára, hogy cserébe a fekete nem annyira jó, mint a tavalyi VT20-asnál, akkor is azt mondjuk, hogy a csere megéri.

Fényerő egyenletessége, betekintési szögek

A plazmatechnológia velejárója, hogy a fényerőeloszlás tökéletesen egyenletes (igaz, műszerrel lehet néhány százalékos különbséget mérni, de ez szabad szemmel egyáltalán nem látható). Mivel a képpontok saját fényt állítanak elő, ezért a fekete gyakorlatilag tökéletesen fekete, háttérvilágítás valamint diffúzor nélkül pedig nyilván bevilágítás sincsen. A fekete egy teljesen sötét szobában nézve majdnem tökéletesen sötét (de minimális fény azért nyilván van).

A betekintési szögről igazából nem érdemes sokat beszélni; sötétben a színek oldalról is jól láthatók és a kontraszt sem csökken jelentősen. Világosban az üveg előlap miatt oldalról az átlagosnál nagyobb a tükröződés, de ez nem mondható vészesnek.

Képminőség – SD

Az egyik legnagyobb különbség egy plazmatévé és egy LCD-tévé között akkor mutatkozik meg, ha SD felbontású tartalmat teszünk ki a tévére, ugyanakkor a nagy képméret már visszaüt, és ezért az SD tartalom távolról sem mondható gyönyörűnek a TX-P50VT30-on – noha a kép még mindig egyértelműen jobban néz ki ezen a tévén, mint egy hasonló méretű LCD-tévén, nem mutat olyan jól, mint egy 42 colos plazmán. Bár általában nem szoktuk ajánlani, tesztünk alanyánál kivételesen érdemes lehet megpróbálkozni a zajszűréssel (persze csak alacsony fokozaton), mert a felskálázással járó negatív hatásokat a PWM zaj már nem tudja teljesen eltűnteti.

A képélességgel is érdemes játszani, főleg azért, mert túlzásokba nem igazán lehet esni: a 0-10 között állítható tartomány erős végén sem olyan mértékű a képélesítés, hogy az nézhetetlenné tegye az adást.

Képminőség – HD

A TX-P50VT30 képe nagyfelbontású tartalommal kiváló, már a 720p-s tartalom is egészen másképpen jelenik meg rajta, mint egy tévéadás vagy DVD-film. A kép karakterisztikája kiváló, a színek természetesek – egyedül a korábban már említett, a feketével kapcsolatos problémákba köthetnénk bele, de az az igazság, hogy a VT30 ezekkel együtt is az egyik legszebb, legtermészetesebb képet állítja elő az eddig nálunk járt tévék közül.

Ami érdekes lehet még, az az, hogy a tévé a 24 fps-es tartalmakat természetesen kadenciahelyesen is meg tudja jeleníteni (24p), és a korábbi szériákhoz hasonlóan lehet kérni köztes képkockák kiszámítását is.

THX mód

A THX mód beépítésével a gyártók elvileg azt garantálják, hogy beállítások nélkül is kiváló, a mozik hangulatához nagyon hasonlító képi világot lehet otthon is elérni. A TX-P50VT30E THX módja ennek fényében nem sikerült rosszul, de ahogyan az lenni szokott, az egyéni beállítási lehetőségekkel és egy mérőműszerrel még jobb eredményt lehet elérni, de kiváltképp a gamma tehető helyre. Minden esetre, a THX profil biztonsági választásnak kitűnő – meg lustáknak is, hiszen ha a használata mellett döntünk, nem kell a tesztábrákkal sem bajlódni.

Mozgóképfelbontás, Intelligent Frame Creation

A Panasonic a 2011-es tévékben egy új, gyorskisülésű foszfort alkalmaz, amivel elvileg a teljes 1080 soros mozgóképfelbontást lehet elérni. Ez persze nem meglepő, mert erre a tavalyi modellek is képesek voltak. Ugyanakkor valós körülmények között ennél valamivel kisebb a részletesség, mert a PWM zaj egy árnyalatnyit erősebb a mozgó objektumok körül, főleg akkor, ha nemcsak a sebesség nagy, hanem a kontrasztarány is. Az IFC bekapcsolásával (köztes képkockák kiszámolása mellett) kijavítható a helyzet, de a tévé ebben az esetben sem lesz tökéletes – ugyanakkor egy LCD-vel összehasonlítva természetesen még mindig nagyobb a részletesség mozgó tárgyaknál, ez nem is lehet kérdés. Érdekes, hogy a gyorskisülésű foszfor alkalmazása ellenére a VT30-as széria nem teljesít jobban e szempontból a G30-as tévéknél.

Kicsit előreszaladva, a 3D mód aktiválásával a gyorsan mozgó objektumok felületén a részletesség alig érezhetően csökken, ami arra utal, hogy a mozgóképfelbontás 3D-ben egy árnyalatnyit gyengébb. Az IFC bekapcsolása sajnos a szappanopera hatással is jár, de a nagy képátló miatt ezt kevésbé találtuk zavarónak.

PC/játékkonzol

A VT30 játékkonzolra vagy PC-re kötve (is) szép képet ad, egyedül arra kell figyelni, hogy a képjavítókat kapcsoljuk ki, különös tekintettel az IFC-re. Az input lag így csupán 25 ms, ami nagyon jónak számít, a tévé bármilyen játékhoz megfelelő lehet.

1:1-es leképezés természetesen van, arra azonban figyeljünk, hogy nem elég a helyes méretarány kiválasztása, a menüben az overscant is ki kell kapcsolni, ha azt akarjuk, hogy a megjelenítés pixelről pixelre történjék.

Hangminőség

A tévé 5 cm-es mélysége relatív jó minőségű hangszórók beépítését teszi lehetővé, főleg úgy, hogy a speakereknél a panel hátrafelé valamivel öblösebb. A szokásos 2×10 wattos egység helyett a Panasonic ebbe a tévébe 2×6 wattos szatellit hangsugárzókat és egy 10 wattos mélynyomót épített be. A hangzás valóban szebb, mint egy átlagos tévénél, de valódi mély hangok előállítására nyilván a 10 wattos harmadik hangszóró sem képes.