LG LK450 (42LK450) LCD-tévé teszt
A prospektusokban és a tévégyártók honlapjain szembe jönnek velünk a 3D tévék és az okostévék, hiszen 2011-ben ez az a két tulajdonság, amivel a gyártók a leginkább el szeretnék adni termékeiket. Tesztjeinkben eddig mi is szinte csak olyan megjelenítőket teszteltünk, amelyek legalább az egyik kategóriába besorolhatók – most viszont azoknak kedvezünk, akik nem szeretnének sok pénzt költeni, de abból a lehetőségekhez képest nagyméretű és persze jó képminőségű tévét szeretnének. Ezért nyilván valamilyen kompromisszumot kell kötni, a kérdés csak az, hogy milyen jellegűt és mekkorát. Az LG LK450-es sorozatba tartozó 42 colos példányt teszteltük, amely 110 ezer forint körüli árával igen jó vételnek tűnik.
Külső
Az LG azon tévégyártók egyike, aki termékei külső megjelenésére nagyon odafigyel. Ez persze főleg a felső- és csúcskategóriás modelleknél figyelhető meg, de azért a középkategóriában sem mondhatjuk, hogy csúnyák lennének a tévék. Ez a megállapítás tesztünk alanyára, az LG450-es sorozatba tartozó 42LK450-re is tökéletesen igaz: a tévé külsőre teljesen rendben van, az viszont egyértelműen látszik rajta, hogy a formaterve nem 2011-ben készült. Egy 100 ezer forint körüli 42 colos tévétől persze nem is várhatjuk el a néhány centis vastagságot, a vékony kávát vagy éppen a Borderless dizájnt.
A 42LK450 kávájának és talpának vonalvezetése teljesen szögletes, a borítás pedig majdnem teljes egészében fényes fekete, az ujjlenyomatgyűjtő fajtából. Díszítőelem kevés került a tévére: a káva alsó részén egy világosba hajló vékony csíkot találunk, valamint említésre méltó még az LG logó is. A kedvező árfekvés ellenére a gombok érintésre érzékenyek, az LG-től megszokott módon a káva jobb alsó részére, de az előlapra kerültek. A nyolc gombbal a tévé sok funkciója elérhető, de a kezelés messze nem teljes körű, sem a menüt sem a gyorsmenüt nem lehet például segítségükkel elérni.
Az LK450-es széria nem LED-es, részben ennek is köszönhető kedvező ára. A CCFL háttérvilágítás további velejárója, hogy a tévé nem igazán vékony, persze a 77 mm-es vastagság azért túl vastagnak sem mondható – ez legfeljebb amúgy is csak akkor okozhat gondot, ha a tévét a falra szeretnénk tenni, polcon gyakorlatilag teljesen mindegy, mekkora egy tévé mélysége.
A talp, amely a dobozból külön kerül elő, ahogyan korábban már említettük, szintén fényes fekete. Az LK450-es széria esetében a nyak is szögletes, egyetlen extra funkciója pedig annyi, hogy engedi a tévét elforgatni.
A csatlakozópanel mindenképpen árulkodik arról, hogy egy adott tévé milyen kategóriába tartozik. Az LG tévéje esetében is így van ez, ugyanis a bemenetek száma csak átlagos. HDMI bemenetből például csak hármat kapunk és USB bemenetből is csak egy van (igaz, ez utóbbi esetében ez egyáltalán nem hátrány, mert csak és kizárólag a médialejátszó miatt van az USB-re szükség). Az egyik HDMI és az USB mellett a CI adapter foglalata illetve a fülhallgató kimenet került oldalra, hátrafelé pedig két HDMI, D-Sub, AV, SCART és komponens bemenetek néznek, egy optikai hangkimenet társaságában.
A kedvező ár/érték arány ellenére az elektronika nemcsak analóg és DVB-T, hanem DVB-C tunert is tartalmaz – igaz, ezzel jelen információink szerint a nagyobb szolgáltatók közül csak a T-Home és a DiGi ügyfelei járnak jól, a UPC digitális tévéjével továbbra sem működik a kódkártyás megoldás.
