Panasonic E30 (TX-L42E30E) LCD-tévé teszt

Menü, távirányító

A menürendszeren remekül látszik, hogy a Panasonic az E30-as szériát nem a csúcskategóriás tévék ellen kívánja harcba küldeni. Bár a 2011-es tévék menürendszere megújult, ez tulajdonképpen csak a dizájnt és a funkciók átcsoportosítását érintette, új beállítási lehetőségek kategóriától függetlenül nem kerültek a gyártó tévéibe. Ez azt jelenti, hogy a TX-L42E30E nem a legjobb választás akkor, ha a tökéletes beállításra hajtunk: nincs fehéregyensúly és gamma sem (teljesen hiányzik az ifsccc opció a tévéből).

A távvezérlő alapvetően nem változott; a kontroller kézre áll és a gombok nyomkodása is kellemes, de egyesek számára zavaró lehet, hogy a színprofilokat nem lehet a menübe való belépés nélkül állítgatni.

Médialejátszó

Az E30-as szériába éppen az a médialejátszó került, mint ami a korábban nálunk járt plazmatévékben dolgozik. A szoftver megkapta ugyan a DivX HD minősítést, és kezeli az MKV és a WMV fájlokat is, azonban több olyan korlátja is van, ami megakadályozza, hogy komolyan kelljen számolni vele. Az MKV-k esetében az egyik szokásos megkötés az, hogy az L5.1-es beállításnak megfelelő tömörítést nem szereti az elektronika, ám ennél nagyobb probléma, hogy az NTFS fájlrendszerrel sem boldogul, azaz 4 Gbájtnál nagyobb fájlokat nem tud kezelni.

A merevlemezről a videokamerával készített AVCHD kódolású (TS konténerben lévő) tesztvideónk sem volt indítható, SD kártyáról viszont ennek lejátszásával nem volt gond. A médialejátszó a feliratokat jól kezeli, és az AVI, MKV és VOB fájloknál az integrált feliratok közötti váltás is működik. A tévé egyszerre csak videókat, csak képeket vagy csak zenéket tud megjeleníteni, de a váltáshoz nem kell kilépni; a távirányító kék gombjával lépkedhetünk az üzemmódok között.

A kép- és zenekezelés az alapfunkciókra korlátozódik, de ez igazából minden tévé esetében így van, így ezen nem igazán lepődtünk meg.

DLNA, WiFi

A multimédiás fájlokhoz a tévé hálózaton keresztül is hozzáférhet, ehhez csak egy DLNA-képes szerverre van szükség, ami lehet akár Windows 7-et futtató gép, akár önálló NAS is. A DLNA a VIERA Tools gombbal érhető el, éppen úgy, mint a képnézegető, a videolejátszó és a zenelejátszó is. Érdekesség, de a használhatóságot egyáltalán nem befolyásolja, hogy a VIERA Tools gombra előugró felület fordítása nem teljesen sikerült, ugyanis az éppen kiválasztott elem felirata maradt angol.

A TX-L42E30E beépített WiFi adaptert nem tartalmaz, viszont kiegészítő USB-s adapterrel (ami nem alaptartozék) WLAN hálózatra is képes csatlakozni.

PVR

Ha a három USB port egyikére merevlemezt (vagy USB sticket) csatlakoztatunk, akkor a tévé képes timeshiftelni illetve felvételeket készíteni – feltéve, hogy valamelyik digitális tunert használva tévézünk. Viszont a készülékben típusonként csak egyetlen tuner kapott helyet, ezért arra nincs mód, hogy egy adott csatorna adásának felvétele közben másik adó műsorát nézzük.

Okostévé funkciók

A Panasonic valamennyi tévéjébe ugyanazt az okostévé platformot építi be, a japán gyártó nem szelektál közép- felső- és csúcskategória szerint. A VIERA Connect rendszerhez alkalmazásbolt is tartozik, amivel a tévé képessége még tovább bővíthető. Sajnos lokális tartalom a StartLapTV-n kívül nincsen, így a Panasonic e téren lemaradóban van a konkurenciához, de főleg az LG-hez és a Samsunghoz képest.

A teljes szoftverkínálat cikkünk készítésekor Magyarországról nézve kb. 50 alkalmazásból áll (ennek nagy része játék), de a Panasonic a kínálat további bővülését ígéri. A Panasonic az alkalmazáskínálattal a kötelezőt hozza: a Daily Motion, Időjárás, StartlapTV, EuroSport, YouTube, Bloomberg, Picasa, mellett a kínálatban a Skype, a Facebook és a Twitter is megtalálható – a Skype azért lehet fontos, mert ez viszont más gyártóknál az olcsóbb modellekből általában kimarad. Természetesen a Skype használatához további kiegészítő, egészen pontosan egy kompatibilis webkamera megvásárlása is szükséges.

Összegzés

A Panasonic TX-L42E30E értékelésénél nem volt túlságosan könnyű dolgunk, mert a tévé összességében nem teljesített rosszul – viszont igazán jól sem, főleg, ha azt nézzük, hogy ezért az árért már elvárható lenne a jó színhelyesség és a részletes beállítási lehetőségek megléte is.

Ráadásul a Panasonic saját maga is az E30-as alatt vágja a fát azzal, hogy tesztünk alanyát éppen annyiért kínálja, mint amennyibe a szintén házon belül gyártott, 42 colos G30-as plazma kerül – amely széria a képminőséget tekintve 2011 egyik, ha nem a legjobb sorozata. 42 colos méretben nem vitás, hogy a G30 jelenti a jobb választást, az E30-as LCD-knek csak 32 és 37 colos méretben lenne létjogosultsága, ám az ár/érték arány ebben a szegmensben inkább a konkurensek felé billentheti a mérleg nyelvét.

A Panasonic TX-L42E30E-t a Panasonic-tól kaptuk tesztelésre, ára kb. 175 ezer forint.