Sony Xperia SP okostelefon teszt

Hardver

A Sony tervezői a januárban bejelentett Xperia Z-be elég izmos hardvert pakoltak, az Xperia SP viszont visszafogott. Persze egyértelmű, hogy a mobil még így sem gyenge; a vas minden helyzetben elég. A készülék borítása alatt egy Qualcomm MSM8960T lapul, ez egy kétmagos, 1,7GHz-es Krait magos CPU, amely az ARMv7-es utasításkészletet támogatja. A grafikai számításokat egy igen izmos Adreno 320 látja el, ami annak fényében, hogy a kijelző „csak” 720p-s, kicsit talán még túlzásnak is tűnik. A RAM mérete 1 GB, a belső tárhely viszont csak 8 GB-os. Az Xperia S 32 GB-os tárolójához képest ez még akkor is nagy visszalépés, ha cserébe legalább microSD-kártyás bővítési lehetőséget kapunk.

A kijelző 4,6 hüvelykes, 720×1280 pixeles. Bár a kép összességében nagyon jó, azért azt továbbra sem mondhatjuk, hogy a Sony mobilokba kerülnek a legjobb kijelzők. A japán gyártó valamiért ragaszkodik a „sima” (VA) LCD-t használ, amelynek nincsenek olyan szép színei és olyan jó betekintési szögei, mint egy IPS- vagy SLCD-panelnek. A középkategóriában ez teljesen elfogadható is lenne, felsőben viszont kicsit kevésnek érezzük. A helyzeten némileg javít, hogy állítható az érintőképernyő érzékenysége (normál vagy kesztyűs üzemmódba), van Bravia Engine 2 és még a fehéregyensúlyt is testreszabhatjuk.

Az Xperia SP négysávos GSM, UMTS, HSPA és LTE modult kapott, utóbbi 100 Mbps-os letöltési és 50 Mbps-al feltöltési sebességre képes. 3G-vel 42 illetve 5,76 Mbps-os sebességet érhetünk el. Kapunk még WiFi-t (a/b/g/n) szabvánnyal, Bluetooth 4.0 adaptert, GPS-t és még NFC chipet is. Szenzorokból is akad bőségesen: a környezeti fényerősséget mérő szenzor mellett a telefon burkolata alatt gyorsulásmérőt, giroszenzorokat és közelségérzékelőt is találunk. A telefont tévére is köthetjük, a microUSB port ugyanis MHL-kompatibilis.