Sony Xperia SP okostelefon teszt
Multimédia
A képeket az Album nevű programmal nyithatjuk meg. A fotók visszanézése gyors, és dinamikusan változtathatjuk azt is, hogy éppen mekkora méretben jelenjenek meg a képek vagy az előnézeti ikonok.
A mobil a videókat gond nélkül lejátssza, még a Full HD videókkal sincs gond. Más kérdés, hogy egyes formátumokkal a telefon nem boldogul, így adott esetben lehet, hogy külső médialejátszót kell beszereznünk.
A zenelejátszás a WALKMAN appal történik. A Sony a hangminőséget tekintve az egyik legjobb minőséget adja, és nemcsak az androidos táborban (igaz, a gyári füles nem csúcskategóriás, könnyen találni nála jobbat), de természetesen rendben van a szoftver dizájnja és funkcionalitása is. A számok között válogathatunk például album és előadó szerint is, kérhetünk ismétlést, a lejátszási listák tartalmán belül pedig véletlenszerűen is végigmehetünk. Nem maradt el a hangszínszabályzó sem, amely a ClearBASS mélyhang kiemelést is tartalmazza – sőt a részletes beállítások között még normalizáció is van, azaz a mobil képes arra, hogy a zeneszámok átlagos hangereje közötti különbséget eltűntesse.
A külső hangszóró viszont biztosan nem a legjobb a mobilok között, egy HTC One után egyenesen csalódás volt hallani.
Kamera
A hátlapon egy 8 megapixeles, autofókuszos, LED villanóval ellátott kamera látható. A kategóriában ma már teljesen hétköznapinak mondható kamera sajnos elég hétköznapi képeket is csinál. Exmor R szenzor ide vagy oda, a színzaj iszonyatosan nagy, és a képélesítés is túlzó – a végeredmény így összességében alig jobb, mint az átlagos – ha egyáltalán.
A szoftverben állíthatjuk a felbontást, az önkioldót, a gyorsindítást, a fényértéket, a fehéregyensúlyt, és a vakut, kérhetünk mosolyexponálást, többféle fókusz üzemmód közül is választhatunk és bekacsolhatjuk a HDR módot is. Van egy teljesen automata mód, amely nem biztos, hogy mindig a legjobb beállításokkal dolgozik – viszont ennek ellenére teljesen nem kerülhetjük meg, mert, ha a lezárt telefonból egyből a fényképezőbe ugrunk, akkor mindenképpen ez a mód lesz aktív.
A fotók minősége átlagos, ahogy erre már utaltunk is. Az égbolt viszonylag könnyen ki tud égni, a képélesítés viszont túlzó, ennek megfelelően a részletesség is hagy maga után némi kívánnivalót. További tipikus Sony betegség, hogy a kamera néha rontja a fókuszt, és ilyenkor teljesen életlen képet rögzít – ez több, mint idegesítő.
Mozgóképeket akár Full HD felbontásban is tudunk rögzíteni, sztereó hanggal, valamint 30 képkocka/másodperces sebességgel. Minősége az átlagosnál sokkal jobb, a képek után a videókat igazi felüdülés volt nézni.
Internet
A Sony „jó szokása” szerint saját böngészőt nem ad a telefonhoz, így az Android 4.1-ben gyárilag megtalálható Chrome-ot használhatjuk netezésre (vagy letöltünk más alternatívákat). Ez jó abból a szempontból, hogy a szoftver gyors, több fület is támogat és szinkronizálható az otthoni Chrome-mal is (akár a megnyitott fülek szintjén is), viszont cserébe le kell mondanunk arról, hogy Flash tartalmakat nézegessünk.
A böngészési élményt nagyban növeli, hogy a kétmagos rendszerchip ellenére az Xperia SP-t semmivel sem éreztük lassabbnak, mint mondjuk a Galaxy S 4-et vagy a HTC One-t. Nemcsak a komplex weboldalak betöltése, hanem az újratördelés és a kicsinyítés-nagyítás is villámgyors volt.
Összegzés
Az Xperia SP egy nagyon jó, bárki számára bátran ajánlható telefon lenne (gyors, jó kézbe fogni, jó a zenelejátszója és a Sony jól nyúlt hozzá az Androidhoz is), ha kamerája egy szinttel jobban teljesítene. A készülék így sem rossz, de ha valakinek fontos, hogy a mobillal ne elfogadható, hanem jó képeket lehessen csinálni, akkor bőven találni jobb alternatívát nála. Ugyan betekintési szögei miatt nem díjnyertes a kijelző sem, összességében azért nem panaszkodhatunk a 720p-s panel minőségét illetően.
A Sony Xperia SP-t a Sony Magyarország biztosította a tesztelés idejére, köszönjük. A készülék ajánlott végfelhasználói ára kártyafüggetlenül kb. 110 ezer forint.

