Philips DesignLine 55PDL8908S LCD-tévé teszt

Belső

A Philips (TP Vision) nem készít saját LCD-paneleket, ezért minden készüléke esetén beszállítókra támaszkodik. A DesignLine csúcskategóriás sorozat, így a választás is egy csúcskategóriás panelre, mégpedig egy VA alapú megoldásra esett. A Philips tévékben ilyen magasságokban jellemzően a Sharp panelje található meg, és ez így volt a nálunk járt tesztpéldány esetében is – elvileg sorozaton belül nem kell attól tartani, hogy más panellel találkoznánk. A megjelenítőben 55 colos Full HD felbontású (1920×1080 pixeles) LCD-panel található, amely képes a 3D anyagok megjelenítésére is. A tévé elektronikája 100 Hz-es képfrissítést is támogat, a mozgóképfelbontás azonban 1400 Hz – a többszörözés a gyártó természetesen a háttérvilágítás intelligens vezérlésével éri el. A háttérvilágításhoz tartozik még, hogy a Philips 55PDL8908S local dimminget is támogat, így egy képen belül nagyobb kontraszt megjelenítésére képes, papíron legalábbis mindenképpen.

A tévé összesen nem kevesebb, mint kilenc színprofilt támogat, ebből hét gyári és kettő olyan, amelyet egyénileg állíthatunk be. Az utóbbi kettő az ifsccc irányelveinek megfelelő összes beállítási lehetőséget tartalmazza, elvileg tehát minden adott ahhoz, hogy a tévét tökéletesre tudjuk belőni. A gyári színprofilok között több olyan is volt, amely állítgatás nélkül is egészen jó eredményt adott, azonban közös probléma volt, hogy a kép valamennyi beállítás esetén jól láthatóan túlélesített volt. Szerencsére ezen könnyen lehetett segíteni, csupán 0-ra kellett venne a képélesítés opciót.

Az optimális beállításokat az ifs Nappali profilból kiindulva kerestük meg. A fényerősségen és a kontraszton nem változtattunk, a képélesítést viszont 0-ra vettük a fekete szintet pedig a forrásnak (PC) megfelelően magasra állítottuk. Sajnos kalibrátor nélkül a gammát nem tudtuk teljesen tökéletesre belőni (kalibrátorral és a gammakorrekcióval viszont igen), az eredmény azonban csak nagyon kis mértékben tért el az optimálistól, így igazán nagy problémát ez nem okoz. A végeredmény egészen kellemes lett, 120 cd/m²-es fényerő, 6400K-s színhőmérséklet, 2,3-as gamma és 1791:1-es kontraszt a mért értékek, az átlagos deltaE pedig mindössze 2,2 volt, ami azt jelenti, hogy a megjelenített színek és az elvárt árnyalatok között olyan kicsi a különbség, hogy azt szabad szemmel nem igazán lehet észrevenni.

Ami a fogyasztást illeti, a tévé normál színprofillal 90, optimális beállításokkal viszont már csak 76 wattot fogyasztott. 3D-ben a megnövelt fényerő miatt ismét 90 wattos energiafelvételt mértünk, a készenléti fogyasztás viszont nagyon alacsony, 0,1 watt alatti volt.

Menü

A Philips tévéjének az egyik, ha nem a legszebb a menüje, de ez sajnos együtt jár azzal is, hogy az áttekinthetőség nem a legjobb (túl szövevényes az opciók hálózata), ráadásul a felület elég lassú. Ehhez még hozzávehetjük azt is, hogy a kezelés nem konzekvens, egyes helyeken az Exit, míg máshol a kék gombbal tudunk visszalépni.

Opciók tekintetében viszont minden rendben, ha kitartóan keresünk, akkor minden fontos és kevésbé fontos beállítási lehetőséget megtalálhatunk, a képjellemzők finomhangolásakor pedig még a gamma és a színkezelés részletes beállítására is lehetőség van.

Távirányító

A távirányító érdekes példány, mert a megszokottnál jóval több funkciót nyújt. Egyrészt kétoldalas, ezen túlmenően pedig már a klasszikus funkciókat nyújtó rész önmaga is bír egy extrával: ha megérintjük az OK gombot, akkor a kontrollert egy levegőben működő egérként tudjuk használni. A másik oldalra egy qwerty klaviatúra és egy touchpad került, ezeknek (valamint a légegérnek) logikus módon elsősorban akkor vehetjük hasznát, ha az okostévé funkciókat szeretnénk kihasználni. A távirányító ezen kívül egyedi azért is, mert nem infrás összeköttetést használ, hanem rádiofrekvenciás kapcsolatot létesít a tévével. A távvezérlő kialakítása anyaghasználat szempontjából első osztályú (előlapja fémből készült példádul), a gombok leütési útját viszont túl rövidnek találtuk.

Emellett arra is van azért lehetőség, hogy okostelefonra vagy táblagépre letöltsük a MyRemote alkalmazást, így a tévével azonos WiFi hálózatra csatlakozó mobilt is távvezérlővé alakíthatjuk.