LG 23MP65HQ-P monitor teszt

Belső

Szerencsére ma már nem kell vagyonokat fizetni akkor sem, ha valaki nagyméretű, egyben jó minőségű panellel szerelt kijelzőt szeretne vásárolni. A 24 colos, 16:10-er képarányú változatok továbbra sem számítanak nagyon olcsónak, tesztünk alanya azonban csak 23 colos és 16:9-es, ezért ára egyáltalán nem szállt el. Az LG a kijelzőben a saját gyártású (LG Display) IPS-panelt használ (AH-IPS), amely LED-es háttérvilágítással rendelkezik. Nem túl meglepő módon a 23MP65HQ-P Full HD felbontást kínál, egyéb gyári specifikációi pedig tökéletesen illeszkednek az általánosan elfogadott értékekhez: a legnagyobb fényerő 250 cd/m², a kontrasztarány 1000:1-hez, a válaszidő pedig, szürkeárnyalatos váltás esetén, 5 ms.

A monitor menüjében AV és PC üzemmódok közül választhatunk, ami alapvetően azt határozza meg, hogy az elektronika milyen színprofilokat ajánl fel. AV módban a tévék menüjéből ismerős nevekkel találkozhatunk (mozi, élénk, standard), míg a PC mód azokat a lehetőségeket adja, amelyeket egy monitornál szokhattunk meg (standard, film, játék, szöveg). Emellett az elektronika egy Reader, vagyis olvasás üzemmódot is felkínál, amely csökkentett fényerejének köszönhetően ideális hosszabb szövegek olvasására anélkül, hogy a szemünk kifáradásától kellene tartani. PC módban relatív kicsi az egyes színprofilok közötti eltérés, AV módban viszont nagyon is markáns különbségek fedezhetők fel. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy PC módban a kijelző pontosabb, de nem sokkal – és az a jó hírünk, hogy igazából egyik beállítás sem annyira szörnyű, hogy ne lehetne használni.

Ahogyan az a mellékelt ábrákon is látszik, a kijelző minden esetben 3-4 közötti átlagos deltaE értéket produkált, ami azt jelenti, hogy a megjelenített és az elvárt színek között szabad szemmel lehet, de nehéz különbséget tenni. Az LG egyébként elvileg kalibrálja a monitorokat, mielőtt kiküldené őket a gyárból, persze tökéletes eredményt sosem várhatunk, mert az, hogy a monitor végül milyen színeket jelenít meg, az függ a videokártyától és a számítógép szoftveres beállításaitól is. Fekete szintet ennél a monitornál nem lehet állítani, azonban a PC/AV mód kiválasztása egyben meghatározza azt is, hogy a megjelenítő a teljes vagy a szűkített színskálával dolgozik-e.

A legjobb beállítások megtalálásához a PC üzemmódot és az egyéni színprofilt választottuk ki, amely már alapesetben is elég pontos volt, és az, hogy a színkomponensek a szürkeárnyalatok megjelenítésekor gyakorlatilag nem tértek el a referenciától, kiváló alapot jelentett a továbbhaladáshoz. Az optimális beállításokat így egyszerűen a fényerő és a kontraszt beállításával kerestük meg, előbbit 15-ös, utóbbit 88-as értékre lőttük be. Természetesen megnéztük, hogy hardveres kalibrátorral milyen színhelyességet lehet elérni; az eredmény magáért beszél. Az sRGB színtér teljes fedése mellett az átlagos deltaE értéke 0,3 lett (!), de a legnagyobb eltérés sem volt nagyobb 0,8-nál. Mindemellett a gamma és a színhőmérséklet is tökéletes volt, vagyis a monitor, ha hajlandók vagyunk áldozni a hardveres beállításra, tökéletesen színhelyes képet is tud mutatni.

Fenti beállításokkal a 2,2-es gamma és a 6500K-s színhőmérséklet mellett 126 cd/m²-es fényerőt, 0,13 cd/²-es feketét és 943:1-es kontrasztot mértünk. A fogyasztás 19 watt volt, míg kikapcsolva 0,1 watt.