Acer Aspire Switch 10 teszt

Hardver, teljesítmény

Itt az ideje akkor, hogy magyarázatot adjunk a bevezetőben említett két lépést előre, egyet hátra megjegyzésre! A helyzet az, hogy az Acer Switch első verziójában Intel Atom Z3745D processzor és 1366×768 pixeles kijelző volt – a mostaniban viszont Atom Z3735F került, egy 1920×1200 pixeles képernyővel. Az utóbbinak örülünk, a CPU esetében viszont visszalépés történt, még ha nem is jelentős. Mind a két processzor a Bay Trail szériába tartozik, négy maggal és Hyper Threading nélkül. Működési frekvenciájuk 1,33 és 1,83 GHz között mozoghat, átlagos fogyasztásuk pedig 2,2 Watt körül mozog. Mindkettő 22 nm-es gyártási technológiával készül, és egycsatornás memóriavezérlővel rendelkezik, amely legfeljebb 10,6 GB/s sávszélességet biztosít a maximum 2 GB-nyi DDR3L-RS-1333-as RAM felé. A 3735F gyengesége a grafikus részlegnél mutatkozik meg, az integrált HD Graphics maximális sebessége ennél a modellnél ugyanis csak 646 MHz lehet, míg a 3745D esetében 792 MHz-ig emelkedhet. Szintén hátrányba kerül a Switch 10-be szerelt CPU, ha az adatok titkosítására kerül sor, ugyanis hiányzik az AES-NI támogatás, ami a BitLocker meghajtó titkosítást gyorsítaná fel egy kicsit. Most gondolhatjuk azt, hogy mi akkor majd nem alkalmazzuk a BitLockert, de a helyzet az, hogy a tablet támogatja az InstantGót és van benne TPM chip is, így ha Microsoft fiókunkkal használjuk a Switch 10-et, akkor bizony a rendszermeghajtó alapból titkosítva lesz (nagyon helyesen, tesszük hozzá).

Persze az AES-NI hiánya nem okoz túlzott teljesítményveszteséget, de az Atom processzorok továbbra sem a sebesség bajnokai, így minden százalékpontnak örülnénk. Mindenesetre az átlagos rendszerteljesítményt mérő PCMark 8 Home tesztjében 1042 pontot kapott a készülék, ami több mint 10 százalékos csökkenést jelent a 3745D-s verzióhoz képest (1201). A 3DMark esetében az Ice Storm teszten 13977, a Cloud Gate-en pedig 1146 pontot ért el a gép, tehát komolyabb játékokkal nem érdemes próbálkozni.

Az általános használat során nem okozott csalódást a kis Acer, de túl sok programot nem érdemes párhuzamosan futtatni rajta, mert hamar érezni fogjuk az Atom korlátait. Aki alaposan megnézte a képeket, az láthatja, hogy nincsenek szellőzőnyílások – ennek oka az, hogy a gép teljesen passzív hűtésű, tehát legfeljebb az alsó részben található HDD surrogását hallhatjuk.

Ami a továbbiakat illeti, a háttértár két egységből áll, egy 64 GB-os Samsung flash memóriából (mondhatnánk akár SSD-t is, de mivel SATA helyett a lassabb eMMC-n keresztül csatlakozik a géphez, maradjunk inkább a flash megnevezésnél), és egy 500 GB-os Western Digital HDD-ből, ami a billentyűzetes dokkolóban található.

A dokkoló valójában egy USB 3.0-s port is egyben (kár, hogy az oldalán a kivezetés csak 2.0-s), a HDD tehát egy külső merevlemezként funkcionál. Erre érdemes odafigyelni, hiszen ha hirtelen lekapjuk a táblagépet a billentyűzetről, akkor az olyan lesz, mintha egyszerűen csak kirántanánk egy USB-s merevlemezt a gépből – adatvesztés léphet fel. További gond, ha a fontos adatokat ezzel az 500 GB-os lemezzel együtt otthon hagyjuk, mert például csak filmezni akarunk, így nem visszük magunkkal a billentyűzetet. Ami az üzemidőket illeti, egyszerű netezgetésre, olvasásra, kevés videotelefonálásra körülbelül öt és fél órát volt használható a gép, míg filmnézésre körülbelül 6:50 órát használhattuk (1080p-s MKV-kkal).

A kijelző, ahogy már említettük, Full HD (illetve kicsit még nagyobb is, hiszen 16:10-es) felbontású, és emellett IPS panelt használ, így képminősége, betekintési szögei és kontrasztja is kiváló. A fényerőt külön szenzor szabályozza automatikusan, a maximális beállításnál pedig elég fényes ahhoz, hogy tükröződő felülete ellenére is használható maradjon kültéren is. Ami a hálózati kapcsolatokat illeti, vezetékes Ethernet nincs, és a WLAN-ból is csak a 802.11a/b/g/n változatok támogatottak, az ac nem. Ezek mellett kapunk még Bluetooth 4.0-et és helyzetérzékelőt, GPS-t viszont nem.

Összegezve tehát, a hardver így néz ki: