ASUS ZenFone Max okostelefon teszt

Használat közben

Az ASUS korábban nálunk járt készülékei többnyire rendezettek voltak szoftver szempontjából, sajnos a Zenfone Max viszont nem tartozik ebbe a kategóriába, mivel csak az Android 5.0.2-es verziója teljesít rajta szolgálatot. A készüléket a tavalyi IFA-n, szeptemberben jelentette be a vállalat, az Android eme verziója már akkor sem számított túl frissnek. Szerencsére az a tény, hogy az elmúlt fél év során sem készült frissítés, még nem jelenti azt, hogy nem is lesz újabb ROM a mobilhoz: az ASUS ígérete szerint a második negyedévben, tehát akár heteken belül letölthető lesz a Marshmallow, vagyis a 6.0 alapú rendszerszoftver a mobilra.

Egyelőre viszont még az Android 5.0.2-vel kell beérni, amelyre az ASUS ráhúzta saját kezelőfelületét, a ZenUI-t is. Ez szinte mindent átrajzol az Androidban, a lezáró képernyő, az értesítési tárhely,az ikonok, az átmeneti effektek és a menü mind eltérnek a gyári felülettől, utóbbinak pedig még az elrendezése is más. A felület összességében nem lett rossz, viszont szerintünk egy kicsit zsúfolt. Az ASUS beépített néhány olyan opciót, ami a gyári szoftverből kimaradt: mappákat például a programválasztóban is létre tudunk hozni (ami azért is nagyon hasznos, mert ajándék szoftverből rengeteget kapunk, így azokat nem árt valamilyen módon csoportosítani), a kijelző színhőmérséklete pedig állítható.

Beépítettek egy sor gesztust is, a telefont fel lehet oldani például a kijelzőre rajzolt betűvel; így ráadásul egyből elindíthatunk valamilyen alkalmazást is (W=böngésző, S=kamera, E=e-mail, V=telefon, stb.) Az 5,5 colos méret mellett hasznos az egykezes mód, idősebbeknek az egyszerű mód (Easy Mode), gyerekeknek pedig a Gyermek mód (kiválasztható, hogy mely alkalmazásokat lehet elindítani, kimenő hívás nincs, a bejövő hívások fogadását pedig letilthatjuk vagy kódhoz köthetjük). Az pedig elég egyedi, hogy az alkalmazásváltó működését programozhatjuk: beállítható, hogy ha hosszan lenyomva tartjuk, akkor az a menü gombnak feleljen-e meg vagy készüljön egy képernyőmentés inkább.

A ZenUI sebességével alapvetően nem lenne gond, viszont az ASUS nem spórolt a különféle effektekkel, ami a használatot, szerintünk legalábbis, feleslegesen lassítja.

Alapfunkciók, alapprogramok

A telefonáláshoz köthető alapfunkciók nagy meglepetéssel nem szolgálnak: a tárcsázó, a névjegyek és a hívásnapló ugyanabba az alkalmazásba kerültek. A kontaktokhoz rengeteg adatot felvihetünk, még képet is rendelhetünk a személyekhez. Természetesen a telefonkönyv kiegészülhet más online fiókok adataival is, ha azt az adott szolgáltatás alkalmazása támogatja – ilyen például, de nem kizárólag a Facebook. A beszélgetés során a hangminőséggel elégedettek voltunk, és a másik oldalról sem érkezett panasz egyszer sem.

Az üzenetek párbeszédes formában jelennek meg, így könnyű őket áttekinteni, és nem utolsó sorban a keresés is gyorsabb; elég, ha tudjuk, hogy a keresett üzenetet kinek küldtük/kitől kaptuk. A leveleink kezeléséhez a Gmail és E-mail szoftvereket kapjuk; mindkettő alkalmas Gmail, POP3, IMAP illetve Exchange kiszolgálóhoz való csatlakozáshoz. A teendők nyilvántartásához a Naptár alkalmazást használhatjuk, amely a havi, heti és napi nézet mellett napló nézetet is támogat (ebben az esetben a feladatok egymás alatt jelennek meg). Itt jegyeznénk meg, hogy az alapfunkciók egy részét jelenleg a ZenUI részeként az ASUS saját fejlesztési programjai nyújtják, de ez a 6.0-s ROM érkezésével változni fog: az ASUS programjai helyét a Google gyári appjai veszik majd át. De persze a ZenUI alkalmazásokat is lehet majd használni, de csak akkor, ha külön letöltjük őket.

A Google-nél alighanem csak azért nem kaptak szívrohamot az előre telepített szoftverek listája láttán, mert a szakik már megedződtek az ASUS korábbi mobiljaival. A tajvani gyártó a kelleténél jóval több appot nyom sajnos a felhasználók arcába – az előre telepített programok összesen 1 GB helyet foglalnak el, ami rettenetesen sok. Gond nyilván nem a sokszínűséggel és a lehetőségekkel van, hanem azzal, hogy nem opt-in rendszerű a szoftverek telepítése, hanem éppen ellenkezőleg: akinek nincsen szüksége valamire, annak kell eltávolítani az adott dolgot. Az ASUS saját alkalmazásai mellé még egy sor Microsoft app is csapódott, a két vállalat közötti megállapodás értelmében.

A listából a hang- és színprofilok kezelésére szolgáló Audiovarázsló és Splendid alkalmazásokat, a MiniMovie és PhotoCollage diavetítés készítő appokat mindenképpen érdemes kiemelni, valamint az ASUS-féle WebStorage-ot is, amellyel a telefon mellé ajándékba adott online tárhelyhez férhetünk hozzá. Jópofa, de a gyakorlatban nem túl hasznos a LaserRuler, amely az 50 cm-nél közelebb lévő tárgyak távolságát tudja megmondani, az ASUS Mobile Managerrel pedig a telefon erőforrásait tarthatjuk ellenőrzés alatt; utóbbihoz kapcsolódik még az Automatikus indítások, amivel megnézhetjük, hogy melyek azok a szoftverek, amelyek elindulnak a mobillal – és persze le is tilthatjuk őket.

Képnézegetéshez a Google és az ASUS is ad alternatívát – utóbbi előnye, hogy nemcsak a helyi fájlokkal, hanem online tárhelyekkel is tudnak dolgozni, megnézhetjük például a Flickr-en tárolt képeinket is. Zenére szintén dupla a kínálat: akár a Google akár az ASUS programja mellett döntünk, a hangzást ötsávos equalizerrel csiszolhatjuk.

Videókhoz külön alkalmazás nincsen sajnos, amit a formátumtámogatás sínylett meg leginkább – irány a Play Store, ha a helyzetet orvosolni szeretnénk.

Fényképező

Az ASUS fő kamerája segítségével 4:3-as képarány mellett 13 MP-es fotókat lehet készíteni, ha 16:9-es arányt választunk, akkor pedig 10 MP a maximum. A kamerához dupla LED-es villanó is tartozik, ennél azonban érdekesebb, hogy a távolságmérés lézeres. Ez elméletben sokkal gyorsabb fókuszálást tesz lehetővé, a gyakorlat azonban ezt nem igazolta: nem lassú a Zenfone Max, de nem is különösebben gyors.

A kezelés jól megoldott, választhatunk különféle jelenetek közül (például körpanoráma, mozgó tárgyak eltávolítása, HDR). Gyorsgombot a HDR sajnos nem kapott, a LED-es villanót és a Kevés fény üzemmódot egyetlen érintéssel lehet kapcsolgatni. A bagollyal kapcsolható Kevés fény aktiválása után 3 MP-es fotókat készíthetünk, amelyekre valóban igaz, hogy gyenge fény mellett is használható minőséggel bírnak. Manuális módban a fókusz mellett állítható a fénymérés módja, a zársebesség (1/2-1/1000), az ISO (50-800), az EV, a fehéregyensúly és az alapvető képjellemzők is.

Az elkészített fotók az átlagos szint felettiek, de láttunk azért már jobban a Zonefone Max kamerájánál. A dinamikatartomány átlagos, a vonalélesség jó, a zajszint kompenzálására beüzemelt zajcsökkenés viszont nem optimális, még alacsony beállításnál is hajlamos a részletek elmosására.

Az előlapi kamera 5 MP-es, és extrája, hogy egyszerűen aktiválható vele az időzítő és ötféle szépítési effektus is. Cserébe viszont nem tud videókat készíteni (bár az ASUS szerint igen, de a felvétel elindítására szolgáló gomb nekünk nem jelent meg); ha mozgóképet rögzítenénk, akkor azt a fő kamerával tehetjük meg, legfeljebb Full HD felbontás mellett. A videóknál extra, hogy lassított és gyorsított felvételt is készíthetünk – sajnos a minőség csak átlagos.

Összegzés

A Zenfone Max tervezésekor az ASUS mérnökei igyekeztek egy olyan verziót megalkotni, amely kedvező ára ellenére a mindennapokban remek társ lehet. A hardver nem túl erős, de egy átlagos felhasználónak bőven elég, amit a mobil nyújtani tud – az 5,5 colos kijelzőre pedig még úgy sem nagyon lehet panaszunk (főleg ebben az árkategóriában), hogy csak HD felbontást nyújt. Korrekt a külső és a kamera is. A legnagyobb dobás a kétnapos üzemidő, ami ráadásul nemcsak marketingszöveg: a telefon ezt minden körülmények között tudja hozni. Persze azért kompromisszumokra is számítani kell: egy kis ideig marad még az Android 5.0, és szerintünk túl sok az előre telepített (felesleges) alkalmazás is.

A Zenfone Maxot az ASUS-tól kaptuk kölcsön a teszt idejére, köszönjük! A telefon ára kb. 75 ezer forint.