Skip to main content

Egy NAS – többféle szerver

FacebookFacebookFacebookFacebook
A Synology NAS-ok nemcsak hálózati adattárolóként, hanem szerverként is helyt állnak; sokféle szerepben.
Hirdetés

A NAS-ok szinte a kezdetektől használhatók szerverként is, de míg régebben csak FTP-szerverként és http-szerverként – esetleg mail szerverként – lehetett a hálózati adattárolókat használni, addig ma már tucatnyinál is több lehetőséget kapunk. Nem túl meglepő módon a Synology NAS-ok élen járnak a szerverfunkciók tekintetében is; most gyorsan átfutjuk ezeket.

Alapfunkciók

Mivel hálózati eszközről van szó, a Synology NAS-ok DHCP-szerverként és DNS-szerverként is tudnak működni, vagyis ha nincsen más olyan eszközünk a hálózatban, amely képes az IP-címeket automatikusan elosztani, vagy amely az internetcímeket IP-címekre tudná lefordítani, akkor ezeket a feladatokat a NAS-ra is rábízhatjuk. Ez persze két olyan dolog, amit a gyakorlatban valószínűleg igen kevesen használnak majd, mivel ezekre főleg akkor lehet szükség, ha a NAS közvetlenül a kábelmodemre csatlakozik, router közbeiktatása nélkül. Sokkal érdekesebb, hogy milyen olyan lehetőségek vannak, amivel mondjuk a NAS tartalmát tudjuk távolról megnézni, vagy amivel mindenféle extra, a NAS-ok világához nem feltétlenül kapcsolódó szolgáltatást kapunk.

Első körben viszont azt kell megoldanunk, hogy a NAS-hoz legyen egy olyan címünk, amely mindig működik – ez alapesetben a külső IP-cím lenne, viszont az internetszolgáltatók többsége folyamatosan változtatja ezt az azonosítót, ezért valamilyen DDNS szolgáltatásra kell hagyatkoznunk.

A Synology szerencsére saját maga is kínál ilyet, amit az EZ-Internet varázsló segítségével tudunk beállítani. Első lépésként válasszuk ki, hogy a NAS közvetlenül az internetre kapcsolódik-e, vagy routeren keresztül lát ki a nagyvilágra. Nyomjunk a Továbbra, és adjuk meg a NAS helyi IP-címét, valamint állítsunk be egy DNS-szervert. Utóbbi lehet a Google-é vagy az internetszolgáltatónké, de tökéletesen működik az is, ha a router IP-címét írjuk be ebbe a mezőbe.

A következő képernyőt érdemes kihagyni, helyette később, a routeren állítsunk majd be port-átirányítást. Hogy pontosan milyen portokat kell átirányítani, azt szolgáltatása válogatja. A Cloud Station például a 6690-es TCP portot használja, a NAS-ok kezelőfelülete pedig az 5000-es portot (szintén TCP).

A következő ablakban a DDNS nevet kell meghatározni; választhatunk egy saját nevet, amely mögé előre megadott listából jelölhetjük ki az utótagot – a továbbiakban a NAS (külső) IP-címe helyett az itt beállított nevet használhatjuk, a Synology szerverei pedig minden esetben maguktól átirányítanak a NAS aktuális IP-címére. Ha megvagyunk, ellenőrizzük a beállításokat, majd mentsük is el őket (Alkalmaz gomb).

Vissza a szerverekhez, de még mindig az alapoknál maradva, a NAS tartalmát helyi hálózatról SMB/AFP/NFS kiszolgálók segítségével érhetjük el, távolról pedig FTP-szerver segítségével. Ha olyan szerverre van szükség, amelyre távoli biztonsági mentéseket készíthetünk, akkor ahhoz az rsync választható. Ezeket a kiszolgálókat a Vezérlőpult/Fájlmegosztás/Fájlszolgáltatások útvonalon engedélyezhetjük. A kapcsolódó beállításokra most nem térünk ki, de ezek módosítására is itt van lehetőség természetesen.

Amennyiben a NAS USB-csatlakozóval is rendelkezik (szinte mindegyik Synology NAS ilyen), lehetőség van nyomtató csatlakoztatására és megosztására is. Ez főleg akkor hasznos, ha rendszeresen adódik olyan alkalom, amikor több számítógépről szeretnénk nyomtatni. A nyomtató megosztáshoz akár a Google Cloud Print szolgáltatását is igénybe vehetjük, így nemcsak számítógépről, hanem okostelefonról is közvetlenül küldhetjük rá a dokumentumokat.

Természetesen nem maradt ki a repertoárból a webes szolgáltatás és az e-mailek sem. A Synology NAS-ok támogatják a PHP és MariaDB adatbáziskezelőket, így nemcsak egyszerű statikus weboldalakat lehet hostolni, hanem komplex site-okat is. Azt persze nyilván figyelembe kell venni, hogy egy ARM processzoros NAS teljesítménye ahhoz nem elég, hogy egy napi több ezres látogatottságú site-ot kiszolgáljon, ahhoz viszont igen, hogy saját blogot vagy valamilyen egyszerűbb weboldalt tegyünk közkinccsé. A weboldalak virtuális környezetben futnak, így egy NAS több site-ot is ki tud szolgálni párhuzamosan. Az alkalmazásboltban DokuWiki, Drupal, GLPI, Magento és Moodle csomagokat is letölthetünk, amelyekkel mindössze pár kattintás létrehozni egy, a fenti rendszerek egyikét használó weboldalt.

A Synology NAS-ok beépített médiaszervere alapból engedélyezett, mivel az UPnP/DLNA szükséges a képek, filmek és zenék megosztásához. A Csomagkezelő központban viszont további alkalmazásokat is találunk; ezek ahhoz szükségesek, hogy Apple kütyük felé vagy Logitech eszközök felé továbbíthassunk tartalmakat, vagy hogy az USB-re csatlakoztatott DVB-T vevő képét nézhessük a NAS-on keresztül távolról.

Illetve ne feledkezzünk meg a Plex Media szerverről sem, amely főleg akkor lesz a barátunk, ha nemcsak egy egyszerű filmes kiszolgálót szeretnénk faragni a NAS-ból, hanem egy olyan kütyüt, ami a mozik mellé mindenféle extra adatot (szinopszis, szereplők, értékelés, stb.) is meg tud mutatni.

A levelező szolgáltatás inkább céges környezetben tűnik hasznosnak, ott viszont nagyon: a Synology NAS-ok biztonságos, szolgáltatótól független megoldást kínálnak, naptár funkcióval, dokumentum megosztás értesítővel és chat klinessel. A fiókok böngészőn keresztül és okostelefonos alkalmazásból egyaránt elérhetők. A Synology NAS-ok mellé öt fiók jár ingyenesen, ennél többet licencdíj megfizetése mellett vehetünk igénybe.

Vállalati extrák

A Synology NAS-ok a fentieken túl még egy sor további szolgáltatást kínálnak, Active Directory kiszolgálóként, RADIUS szerverként, Directory szerverként is bevethetők, emellett használhatók proxyként, SSO szerverként és VPN szerverként is. Otthoni felhasználók számára leginkább a VPN szerver lehet hasznos, mert vele az otthoni hálózat erőforrásait használhatjuk bárhol a világban – ha például Kínába utazunk, akkor a Facebook és a Google szolgáltatásai nem elérhetők, ha viszont VPN segítségével az otthoni hálózaton keresztül folyik a kommunikáció, akkor nem kell fennakadásra számítani. A Synology NAS-ok PPTP, L2TP é IPSec típusú VPN kapcsolat létesítésére egyaránt alkalmasak, és nemcsak számítógéppel, hanem iOS/Android operációs rendszert használó okostelefonnal is közvetlenül tudunk kapcsolódni.

Tipp: a fenti szolgáltatások beállításához részletes útmutatók a Synology weboldalán találhatók, de a paraméterek többsége egyébként adja magát, kis előismeret birtokában semmi akadálya az önálló paraméterezésnek. Arra viszont mindenképpen figyeljünk, hogy több olyan szolgáltatás is van a fentiek között, ami csak akkor működik, ha a router átirányítja a forgalmat a megfelelő helyre – a port átirányítás az útválasztók kezelőfelületén a legtöbbször Port Forwarding, NAT vagy Virtual Server néven található meg.