Huawei Mate 30 Pro okostelefon teszt

Használat közben

A dolog akkor kezd izgalmas lenni, ha a Mate 30 Pro szoftverét nézzük. A telefonon ugyanis, bár az Android fut, EMUI-val megspékelve (mindkettőből a 10-es változat), az alaprendszer ezúttal Google-mentes.

Az EMUI miatt a rendszer összességében ismerős lesz, hiszen a kezelőfelület nem sokban változott. A kezelést viszont sikerült kicsit megbolondítani. Arról már esett szó az előző oldalon, hogy nincs hangerőszabályzó. Nos, a helyette alkalmazott szoftveres alternatíva nem rossz, és előnye, hogy bármelyik oldalon működik. Viszont ha gyorsan kell lehalkítani a mobilt, mondjuk azért mert elfelejtettük kikapcsolni egy rendezvényen, akkor garantáltan lesz néhány kellemetlen extra másodpercünk. Emellett a Huawei a szoftveres gombokat is eltüntette, amiket lentről vagy a kijelző oldaláról indított simításokkal lehet helyettesíteni. Ezek jól és pontosan működnek, és könnyű is megszokni őket, de ha úgy jobban tetszik, akkor visszaállítható a klasszikus navigációs panel is. Ezt leszámítva minden ott van, és úgy működik, ahogyan azt egy Huawei készüléktől elvárnánk. Remekül testreszabható szinte minden; az értesítési sáv és ikonok módosíthatók, van éjszakai mód, rengeteg téma, mindig bekapcsolt kijelző, stb. Az értesítési LED az, ami még nekünk hiányzott, ezt a mindig bekapcsolt kijelzővel vagy szoftveres trükkel tudjuk pótolni.

A gond akkor kezdődik, amikor elkezdenénk telepakolni a telefont alkalmazásokkal. Az egyik dolog, ami evidens, az az, hogy nincsenek Google alkalmazások és szolgáltatások. Azaz nincs Drive, YouTube, Chrome, Maps, Photos, Play Music, stb. És nincs Play Store vagyis alkalmazásbolt sem, ahonnan ezeket pótolni lehetne. A Google Play Store helyett van persze Huawei AppGallery, egyre növekvő kínálattal. Azonban a helyzet az, hogy ez az alkalmazásbolt egyelőre messze nem tudja helyettesíteni a Play Store-t, mert számos szoftver nem található meg benne. Próbaképpen saját telefonról a rajta lévő 119 alkalmazást megpróbáltuk megkeresni, de kevesebb, mint a negyedét találtuk csak meg a Huaweinél, a szoftverek felére pedig semmilyen alternatívát nem találtunk. Nincs például Index.hu app, a banki programok nagy része szintén hiányzik, Tesco app, CheckMyTrip, Expedia, Kayak és persze a világ ezen részén népszerű közösségi appok sem találhatók meg. Persze mivel Androidról van szó, semmi nem akadályozza meg a Mate 30 Pro tulajdonosokat abban, hogy apk fájlból feltelepítsék, ami hiányzik. De sajnos minden így sem pótolható.

A Google alkalmazások többsége például nem vagy nem „rendesen” működik. A Drive, a Keep és a YouTube például feltelepíthetők, de egyáltalán nem működnek (utóbbi helyett azért van alternatíva az AppGalleryben), a Maps és a Chrome pedig használhatók, de bejelentkezni nem lehet velük, így az elmentett helyek vagy könyvjelzők nem hozzáférhetők. A nem a Google-től származó appoknál pedig mindig lutri, hogy egy adott dolog működik-e vagy sem. A Facebook például teljesen jól megy, alternatív levelezőt találni sem téma. A játékok között viszont rengeteg olyan van, amely a Google szolgáltatásai nélkül szintén nem működik. A gond itt az, hogy túl sok az app ahhoz, hogy határozott ítéletet mondjunk; az biztos, hogy lesznek nem működő appok más telefonokhoz képest, de az egyénfüggő, hogy ezt ki mennyire tudja tolerálni. Az persze ezzel együtt is evidens, hogy sokkal kényelmetlenebb, ha az appok telepítőjét egyedileg kell megkeresni és feltelepíteni – ráadásul ilyenkor a frissítésekről is gondoskodni kell, mert azok telepítése sem történik meg automatikusan.

A Google szolgáltatásainak egy részét a Huawei igyekezett pótolni, így a Huawei fiókba való bejelentkezést követően felhő alapú tárhelyet és szinkornizációs lehetőséget is kapunk, van online naptár, stb.

Multimédia fronton két dolgot érdemes kiemelni. Az egyik az, hogy nincs jack dugó és átalakítót sem kapunk (a gyári füles USB-C-s, de láttunk már nála jobbat is), a másik pedig az, hogy mivel a beszédhangszórót kijelző rezegetésre cserélje a Huawei, kihangosításnál a mobil nem sztereo.

Biztonság

Azonosításra a jelszó-PIN-minta mellett 3D-s arcefelismerés és kijelző alá rejtett ujjlenyomat-olvasó szolgál. A Huawei utóbbit mintha jobban oldotta volna meg, mint a Samsung (egy generációnyi előnye van a kínai gyártónak), legalábbis egy Note 10+szal összehasonlítva a felismerés sebességben és pontosságban is jobbnak tűnt. Az ujjlenyomathoz rendelhető széf és azonosítás funkció az alkalmazásokban is.

Kamera

A fényképezőgép az a terület, ahol a Huawei rendre fricskát mutat a konkurenseknek; a kínai gyártó használt először több objektívet, aztán jött a nagyobb felbontású szenzor 2×2-es csoportokkal majd az RYYB pixelstruktúra és a kiváló éjszakai fotók. A Mate 30 Pro kamerarendszere sem kispályás: a hátlapon négy, az előlapon pedig kettő kamera vár bevetésre készen.

A hátlapon az elsődleges objektív és a nagylátószögű objektív mögé 40 MP-es érzékelő került, a 3×-os nagyításra belőtt optika pedig 8 MP-es szenzort kapott. Igazból a helyzet ezúttal is van annyira kusza, mint a P30 Pro esetében, hiszen a fényértékek mellett a szenzorméret is különbözik minden esetben. A szoftver ügyesen variálja és kombinálja az egyes szenzorok adatait, de általánosságban igaz, hogy a legjobb minőséget akkor kapjuk, ha 0,6×, 1× vagy 3×-os állásba toljuk a zoom csúszkáját, mert minden más esetben a mesterséges intelligencia képességei határozzák meg a képminőséget. Még tovább fűszerezi az opciókat, hogy a fő kamera és a zoom kamera 4:3-as képaránya helyett a nagylátószögű kamera 3:2-es. Nem lenne rossz, ha jövőre a többi szenzornál is áttérne erre a méretre a kínai vállalat! A fotók 10 MP-es felbontással készülnek, tehát a 40 MP-es kamerák esetében 2×2-es területeket csoportosít a rendszer, míg a 8 MP-es zoom esetében egyszerű felméretezéssel kapjuk a 10 MP-es végeredményt. Aki szeretne, az nyilván fotózhat RAW-ban is; ilyenkor mind a 40 MP megmarad, de kell az utómunka rendesen. A Bokeh hatást egy VGA felbontású ToF szenzor segíti, vele teljesen pontosan meg lehet állapítani a képen a dolgok helyét, így az elmosás mindig rendben van.

A képminőség összességében nagyon jó: a Huawei telefonoktól megszokott módon ráadásul nemcsak akkor, ha nappal, jó fényviszonyok mellett fotózunk, hanem akkor is, ha este készítünk képeket. A Huawei Mate 30 Pro előnye azért félelmetesen nagy még mindig az éjszakai fotózás terén, mert akkor is nagyon jól működik a dolog, ha kézben tartjuk a mobilt. Fotókat pedig majdnem teljesen sötétben is lőhetünk! A Zoom maximális mértéke 30×-os, és bár a telefon ebben az eseten is tud értékelhető fotókat lőni, nyilván a képminőségen azért látszik, hogy a legtöbb részlet sima átméretezés eredményeképpen került a fotóra. Alapvetően rendben van a szoftver is, azonban gyorsindítás nincs – pedig a bekapcsoló gomb dupla nyomására indulhatna a kamera.

A vonalélesség és a dinamikatartomány rendben, bár a HDR-t még mindig nem sikerült úgy megoldani, hogy folyamatosan működjék, ne külön üzemmódot kiválasztva. A részletesség csak azért nem tökéletes, mert a viszonylag egyszínű, de nem teljesen homogén felületeknél a zajszűrés a jótékony homályba taszít pár fontos részletet is. A fehéregyensúly beállításáról dedikált szenzor gondoskodik, így az elvileg mindig pontos, a gyakorlatban azonban észlelhető némi különbség akkor, ha a kamerák között váltunk. Ez a jelenség mindhárom kamera használatakor megfigyelhető.

Nagylátószög: Huawei Mate 30 Pro vs. Samsung Note 10+