150 forint lesz jövőre 1 GB-nyi internetforgalom adója?
A Varga Mihály nemzetgazdasági pénzügyminiszter nevével fémjelzett, 2015. évre vonatkozó adótörvény tervezetének értelmében jövőre jön az internetadó, amelyet forgalomarányosan kell majd megfizetni, mértéke pedig (megkezdett) gigabájtonként 150 forint lesz. Az adót a törvény értelmében nem a felhasználókra vetik ki, hanem a szolgáltatókra (persze tudjuk, hogy ez mit jelent). Könnyítés számukra, hogy a fizetendő díj mértékét minden hónapban csökkenthetik az előző adóévre vonatkozóan befizetett társasági adó tizenketted részével. A tervezet jelenlegi formájában valószínűleg olyan mértékű adó megfizetésére kötelezné a szolgáltatókat, amelyet azok egyszerűen képtelenek lennének befizetni, de megoldhatatlannak látszik a költségek bármilyen nemű áthárítása is, mivel egy átlagos, négytagú család, ha rendszeresen néz streaming videókat (akár csak a YouTube-on), könnyen az előfizetés árával megegyező mértékű (vagy még nagyobb összegű) adót hozna össze minden hónapban.
A dolgoz igazán nevetségessé mégsem az internetes forgalom megadóztatásának jelensége teszi, hanem az, hogy Banai Péter (a Nemzetgazdaságossági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára) szerint az adó kivetése nagyjából 20 millárd forintot hozhat az államkasszába. Számoljunk kicsit! Mivel gigabájtonként 150 forintot kell fizetni, ez azt jelenti, hogy éves szinten a magyarok internetes forgalma 133,33 millió GB lesz. Vagyis napi 365 ezer. És nagyjából 4 millió háztartás van Magyarországon, így egy háztartás, a számítás szerint, kevesebb mint napi 100 MB adatforgalmat generál. Ha máshonnan közelítjük meg a dolgot, akkor azt is mondhatjuk, hogy minden magyar állampolgárra napi kb. 37 MB adat jut. Ezt vessük össze mondjuk azzal, hogy az Index mobil alkalmazásával elérhető érdekesebb cikkeket végigolvasva kb. 60-70 MB adat forgalmazása történik meg (asztali gépen még több), és máris látható, hogy a számokkal valami nem stimmel. Még akkor is, ha a levonható adó mértékét nem vettük figyelembe, durva becslésünk alapján ugyanis az egy főre jutó napi adatmennyiség még ebben az esetben sem érné el a 100 MB-ot. Hangsúlyozzuk, hogy nem arról van szó, hogy naponta ennyi adatot lehet csak elhasználni 2015-ben, hanem arról, hogy a kormány szerint ennyi adatot forgalmaz majd naponta egy átlagos magyar a jövő év során.
Van azonban itt még más is! A törvény szövegezése alapján a távközlési adót terjesztenék ki az internetszolgáltatásra is. Varga Mihály magyarázata szerint azért, mert egyre többet használjuk kommunikációra az internetet, amivel kihagyjuk a hagyományos távközlési csatornákat, bevételkiesést okozva ezzel a kormánynak. Tehát a cél, elvileg, nem a bevétel növelése, hanem a kieső bevétel pótlása. Bár ez elsőre mindenképpen bohózatba illő magyarázatnak tűnik, könnyen lehet, hogy a törvény szövegezése nem pontos, vagy legalábbis nem tükrözi a készítők szándékát. Lehet, hogy egyszerűen csak arról van szó, hogy a kormány a VoIP forgalmat szeretné megadóztatni – technikailag megoldható, hogy az internetszolgáltatók ezt külön mérjék. Alternatívaként elképzelhető, hogy a törvény hatálya csak a mobil előfizetésekre terjedne ki; így a fenti számítás alapján már sokkal életszerűbb a 20 milliárd forintos várt bevétel (bár így meg kissé túlzó).
A magunk részéről legalábbis nagyon reméljük, hogy csak pongyola megfogalmazásról van szó, ellenkező esetben az adó kivetése az internethasználat drasztikus visszaesését eredményezheti, ami könnyen az információ szabad áramlását is korlátozhatja. Akkor pedig már sokkal elegánsabb lenne beizzítani a nagy magyar tűzfalat. Brüsszelben valószínűleg egyik verziót sem lenne (lesz) könnyű megmagyarázni.
