Kingston HyperX 240 GB SSD teszt

A Kingston viszonylag korán szállt be az SSD-k piacára, de igazi sikert eddig csak a jó ár/érték arányú termékeivel sikerült elérnie. Mostani tesztünk alanya viszont egészen más kategóriában hódítana: a HyperX széria 240 Gbájtos példánya már az új SandForce vezérlővel készül, és nagyon gyorsnak ígérkezik.

Azt azonban már rögtön itt az elején hozzátennénk, hogy a Kingston nem siette el a dolgot, így tulajdonképpen saját dolgát nehezítette meg: a HyperX-szel ugyanis már egy meglehetősen telített piacra érkezik. Bár sebesség terén a meghajtó feszegeti a SATA interfész határait, ezzel nem sokáig lesz egyedül, rövidesen eláraszthatják a piacot más gyártók hasonló tudási SSD-i.

Külső

Egy SSD esetében, főleg, ha nem külső meghajtóról van szó, gyakorlatilag nem lényeges a külső, a Kingston mégis szeretett volna valami egyedit alkotni, hogy hű maradjon a HyperX márkanévhez. Az SSD készülékház fémből készült, aminek nagy előnye, hogy azt a kevés megtermelt hőt is, amit a memóriachipek és a vezérlő termelnek, hatékonyan elvezeti. Hátrány viszont, hogy a borítás növeli az SSD amúgy sem túl alacsony tömegét; a 110 grammos tömeg sok (a 120 Gbájtos változat a specifikáció szeirnt csak 81 grammos). Főleg akkor, ha megnézzük, hogy egy átlagos, egylemezes notebook HDD tömege 100 gramm körül alakul, tehát a Kingston meghajtójával nemhogy nem lesz könnyebb a notebook, hanem adott esetben még nehezebb is lehet.

A külsőre ezekkel együtt sem érdemes több szót vesztegetni, mert a Kingston semmi újszerűt nem alkotott a dizájn terén, amint az a képeket is remekül látszik. Annál érdekesebb viszont a csomagolás tartalma, merthogy a Kingston a HyperX szériát is kétféle kiszerelésben forgalmazza. A csupasz, csak a meghajtót tartalmazó kiszerelés mellett van egy Upgrade Kit változat is, amely érdekes kiegészítőket tartalmaz. Ezek közül a leghasznosabb a külső HDD tok lesz, amibe bővítés esetén a notebookból kiszerelt merevlemezt építhetjük be, így máris kapunk egy külső HDD-t, ami ideális lehet akár adatmentésre is. Nem mellesleg, a notebook meglévő kapacitása sem vész el. A tok USB 2.0 szabványú átalakítót tartalmaz, így a beépített HDD írási és olvasási sebessége a szokásosnak mondható 30-32 MB/s körüli lesz.

A csomag második hasznos eleme a beépítő keret, amely segítségével 3,5 colos helyre (asztali gépbe) is beépíthetjük a meghajtót. Emellé kapunk kábeleket és csavarokat is, valamint egy csavarhúzót, így a beépítéshez minden kellék adott. Aki pedig meglévő notebook-meghajtóját cserélné le a Kingston SSD-re, annak az Acronis True Image lesz a segítségére; a programmal a Windows újratelepítése nélkül lehet a rendszerünket az SSD-re költöztetni.

Belső

A HyperX szériával a Kingston a teljesítményre helyezte a hangsúlyt. A meghajtóba SandForce SF-2281-es vezérlő került, ez a lapka a gyártó korábbi modelljeihez képest hatékonyabb tömörítő algoritmust kapott, de fejlődött az adatok hatékony újrarendezéséért felelős motor (garbage collection) és a T.R.I.M. is. A sorozat pillanatnyilag 120 és 240 Gbájtos változatban kapható, nálunk a nagyobb tárkapacitással rendelkező modell járt. A folyamatos adatátviteli sebesség szempontjából a kapacitás a HyperX SSD-k esetében nem számít, a gyári specifikáció alapján olvasásnál mindkét modell esetében 555, írásnál pedig 510 MB/s-os tempó érhető el. A meghajtóba 25 nm-es csíkszélességgel készült Intel MLC memóraichipek kerülnek, a szinkron működésű ONFI 2.2-es eresztésből. Tizenhat darab 16 Gbájtos modul teljesít szolgálatot a 240 Gbájtos verzióban, ami azt jelenti, hogy a hardver 16 Gbájt tartalékkal rendelkezik, amelyet később, a blokkok elhasználódásával lehet majd mozgósítani.

Az Intel specifikációja alapján a memóriachipeket legkevesebb 5 ezerszer lehet újraírni, ami ugyan nem tűnik egy nagy számnak, de még mindig jobb, mint az előző generáció 3 ezres adata. Mellesleg éppen ezért kell nagy gondot fordítani a vezérlőszoftver megírására, hogy ebből is hosszú élettartamot lehessen kihozni. A 240 Gbájtos és a 120 Gbájtos modellben is 16-16 chip található.

Az egy másodpercre jutó I/O műveletek száma már mutat némi szórást, legalábbis a gyári adatok alapján: a maximális érték olvasásnál/írásnál 95K/70K illetve 95K/60K a 120 Gbájtos modell javára, míg a folyamatosan fenntartható értékek 20K/60K illetve 40K/60K körül alakulnak, de ebben az esetben már a 240 Gbájtos változat kerül előnybe. Ezek az értékek 4 Kbájtos blokkméretre értendők, természetesen. Bár a különbség első látásra nagynak tűnik, hétköznapi felhasználás során a 120 és a 240 Gbájtos HDD teljesítménye között túl nagy eltérést nem lehet felfedezni. Azt meg nyilván mondanunk sem kell, hogy mindkét meghajtó teljesítménye jelentősen túlszárnyalja egy hétköznapi notebook-vinyó 100-150-es értékét

A hatalmas olvasási és írási sebességekből nyilvánvaló, hogy a meghajtó SATA 6 Gbit/s-os interfészt kapott (SATA Rev 3.0), amit (amint azt rövidesen látni fogjuk) a gyakorlatban is szinte teljesen kihasznál.