Memóriazavarokat okoz a GPS

Az eredményre egy olyan kutatássorozat végeredményeképpen jutottak, amelynek keretében a navigációs rendszereknek az emberi agyra gyakorolt hatását vizsgálták. A kutatást vezető Veronique Bohbot, aki mellesleg a Douglas Mental Health University Institute professzora is, és a vele dolgozó többi szakember úgy találta, hogy a navigációs eszközök használata hosszabb távon károsíthatja az agynak azon területeit, amelyek a memóriáért felelnek.

Az emberek általában kétféle módon navigálnak. Az első esetben a feltűnő tereptárgyak (például hegyek, magas házak, folyók) segítségével egy mentális térképet építenek fel, amely alapján el tudják dönteni, hogy merre érdemes elindulni a cél felé, a második esetben pedig egyszerűen csak a már megtett utat felidézve, szinte automatikus üzemmódban közlekedünk. Ez utóbbi közelebb áll ahhoz, amit a GPS-s használatával is végzünk, így azok, akik navigációs eszközzel közlekednek, sokkal kevésbé használják agyuk azon területeit (a hippocampust), amelyek az első esetben dolgoznána. Ez később azt okozhatja, hogy ez a terület visszafejlődik, és idősebb korban ez memóriazavarokhoz vezethet.

A felmérés tanulsága persze nem az, hogy azonnal el kell dobni a navigációs eszközöket, hanem csak az, hogy érdemes időnként saját képességeinkre hagyatkozni a tájékozódásban – persze csak akkor, ha ez nem veszélyezteti a közlekedés vagy házasságunk biztonságát.