Sony Xperia Z1 Compact okostelefon teszt
A telefongyártók nagyon sokat tesznek azért, hogy a csúcsmodelljeiket befuttassák, ezért nem meglepő, hogy a sikeres brandekhez aztán hosszú ideig, akár évekig is ragaszkodnak. Az utóbbi években divat lett egy-egy adott szérián belül elkészíteni az abszolút csúcsot jelentő készüléket kisebb változatban is, azonban a mini néven illetett kütyük kiadása egészen mostanáig nemcsak az adott készülék kisebb készülékházba való átpakolását jelentette, hanem azt is, hogy a hardver jóval gyengébb lett. Mivel mostanában trend a nagy kijelző is, ez egyszersmind azt is jelentette, hogy aki a legjobb hardverrel szerelt telefonra vágyott, annak meg kellett barátkoznia az 5 col körüli képernyőmérettel is. Aztán eljött 2014 januárja, és a Sony átértelmezte a mini telefonok szerepét.
A japán gyártó a CES-en jelentette be az Xperia Z1 Compact nevű telefonját, amely már nevében sem illeszkedik a Galaxy S mini, HTC One mini, LG G mini szériába, és ez nem véletlen: a Sony a telefonba szinte a komplett Z1 hardvert belezsúfolta, megalkotva ezzel a tepsifonoktól ódzkodó, de erős telefonra vágyó felhasználók számára tökéletes készüléket.
Külső
A Sony 2013 januárjában jelentette be az Xperia Z-t, amely új dizájnt hozott a japán gyártó termékpalettájára. A készülék vékonyságával, minőségi anyagaival, az ikonikussá vált bekapcsoló gombbal és a lekerekített sarkokkal, de egyébként egyenes vonalakkal operáló formájával gyorsan a felhasználók kedvence lett. A Sony a bevált receptet azóta sem hagyta el, az újabb és újabb készülékek egyre inkább a Z formavilágára hajaztak és hajaznak még ma is. A Z sorozat a tavalyi év során szépen bővült, több variáns is készült belőle. A legnagyobb fejlődést talán a Z1 jelentette, amely 20,7 MP-es fényképezővel készült, de minden egyéb tekintetben is a Sony legjobbja volt a maga idejében; ennek a mobilnak készült el a kisebb változata Xperia Z1 Compact néven.
A telefonon, nem túl meglepő módon, a Z széria szinte összes stílusjegyét felfedezhetjük. A telefont elöl karcálló üveg, hátul műanyag borítja (utóbbi eltérés a Z1-hez képest), oldala pedig fémből készült. A szélek egyenesek, viszont az élek valamint a sarkok enyhén lekerekítettek. Az Xperia Z telefonok fontos stílusjegye a vékonyság, ez a paraméter az egyedüli, amely a Z1 Compact esetében nem köszön annyira vissza, hiszen a sok hardvert egy kisebb, 4,3 colos kijelző mögött kellett elhelyezni. A telefon még így sem vastag, 9,5 mm-es vastagsága csupán 1 mm-rel nagyobb, mint az Xperia Z1 hasonló adata (a teljes méret pedig 127×64,9×9,5 mm). A készülék méretéhez képest nehéz, tömege 137 gramm. Talán mondanunk sem kell, hogy az összeszerelés minőségével teljesen elégedettek lehetünk, nincsenek recsegő-ropogó illesztések vagy akár csak illesztési hézagok.
Az előlapot ezúttal is szinte teljesen kitölti a kijelző. Nem mintha ez annyira fontos adat lenne, de a panel a teljes terület több mint 70 százalékát foglalja el. A Sony a fizikai gombokról már régen lemondott, így nem meglepő, hogy az Xperia Z1 Compact előlapjára sem kerültek ilyenek. A panel alatt és felett nagyjából ugyanakkor terület van, ám a kijelző alatti résznek semmi funkciója nincsen. Ez a felület csak azért lett akkora, amekkora, hogy kényelmes legyen a készülék fogása. A kijelző felett a szokásos elemeket találjuk: középen a Sony feliratot, balra a közelség- és fényérzékelő szenzorokat, jobbra pedig az előlapi kamerát. A beszédhangszóró a Sony felirat felett helyezkedik el, és érdekessége, hogy a visszajelző LED-et a rács mögé rejtették el a mérnökök.
A telefon jobb oldalára, nagyjából középre került a bekapcsoló gomb, alatta a hangerőszabályzót, lent pedig az exponáló gombot találjuk. A bal oldal rejti a microUSB-t, a microSD-kártya és a microSIM helyeket, és ezt szó szerint kell érteni, mert mindegyik modul egy kinyitható ajtócska mögé került. A Sony csúcskategóriás termékeit ismerők már tudják, hogy ez azért van így, mert a mobil víz- és porálló (IP58-as szabvány szerint, azaz a vízállóság legfeljebb 1 méterig és 30 percig biztosított).
A bal oldalon a dokkoló csatlakozóját is megtaláljuk; egy telefonnál általában nem jelent nagy könnyebbséget a dokkoló alkalmazása, az ajtók miatt azonban ennél a telefonnál azt mondjuk, hogy a 7-8 ezer forintos kiegészítő valóban kényelmesebbé teheti az életünket. Azt viszont tudni kell, hogy a dokkoló csak töltésre szolgál, adatok átvitelére nem használható. Az Xperia Z1 Compact felső élén csak a jack dugaszt találjuk, míg lent, egy rács mögött, az elsődleges mikrofon és a kihangosításhoz használt hangszóró helyezkednek el. A jobb alsó sarok további funkciója, hogy pánt elhelyezését is lehetővé teszi.
A Sony sok telefonjával ellentétben a hátlap nem szerelhető le, így az akkumulátor sem cserélhető (legalábbis házilag). A hátlap az átlagosnál jobban vonzza az ujjlenyomatokat – emellett karcolódik is. A nálunk járt teszttelefonon már több sérülést is fel lehetett fedezni, csak remélni tudjuk, hogy az előlap ennél azért valamivel strapabíróbb. Nagy meglepetés nincsen: a hátlapra a kamera és a hozzá tartozó LED kerültek, valamint az NFC chip helyét jelző feliratot is megtaláljuk itt, a Sony és az Xperia feliratok társaságában.
