Panasonic TX-P42V10E teszt
A Panasonic tévéire jellemző, hogy a képminőség tekintetében viszonylag kicsi a különbség a belépő szintű illetve a high-end kategóriába tartozó készülékek között. Mostani tesztünk szereplője, a TX-P42V10E is elég kevés újdonsággal szolgál e téren a korábban már nálunk járt TX-P42G10E-hez képest, azonban egy érdekességet mégis tartogat: rendelkezik THX minősítésű színprofillal is. Tesztünkből kiderül, hogy ez mennyit tesz hozzá a képminőséghez a gyakorlatban.
Külső
A Panasonic tévék dizájnja egyedi stílust képvisel; amíg a többi gyártó rendre egyre dizájnosabb és dizájnosabb tévéket tervez ugyanis, addig a Panasonic mérnökei továbbra is a konzervatív kialakítást részesítik előnyben. Emellett a tévéknek van egy jellegzetes, „panasonicos” megjelenése is, amelynek köszönhetően akár több tucat modell közül is egyetlen pillantásra megállapítható, hogy melyik a Japán gyártó terméke.
Ebbe a trendbe a V10-es szériába tartozó TX-P42V10E is tökéletesen beleillik, a maga robusztus kávájával. A szögletes formavilág minden esetre ennél a tévénél legalább nem annyira erőteljes, mert az egyébként elég vastag káva alsó részén a keret jobban „belóg” az üveglap fölé, vonalvezetése pedig ívelt. A káva alsó része továbbá színben is eltér; ezüstszínű fényezése összhangban van a talp színével.
A konzervatív dizájn ellenére azért a Panasonic tévéje sem mentes valamennyi, manapság divatos megoldástól. Sőt, a „káva nélküli kialakítás”, amely erre a készülékre is jellemző, a Panasonic tévéknél jelent meg először – igaz, nem a dizájn, hanem a praktikum ihlette megoldásról van szó, ugyanis az előlap valójában a panel védelmére szolgál. A tévé kibírja, ha (lefektetve) 1 kg-os súly 1 méteres magasságból ráesik – ez a gyakorlatba átültetve annyit tesz, hogy a tévét a fakockával játszó kisgyerekek nem tudják betörni. Ha jól megnézzük, a képeken azért látszik, hogy „hagyományos” kávája is van a V10-esnek, de ez csak néhány milliméter vékony.
Szintén Panasonic sajátosság, hogy a japán gyártó tévéinek hátsó kialakítása és a dizájn távolról sem ismerik egymást. A szellőzők valamink a csatlakozópanel mellett a barázdáltság miatt is nyugodtan mondhatjuk, hogy a tévét csak akkor ajánljuk, ha falra vagy fal mellé fogjuk beüzemelni.
A csatlakozók (szemből nézve) a tévé bal oldalára kerültek, mind a hátsó traktus, mint az oldalsó konnektorok helye itt van. Szerencsére a V szériánál az oldalsó kivezetések nem süllyesztettek, így kényelmesen elérhetők. A bemenetek mennyiségével elégedettek lehetünk: hátul 3 HDMI, YPbPr komponens valamint két SCART csatlakozó vár bevetésre készen, valamint ide került az Ethernet port és az optikai audio kimenet is. Oldalt ezt további HDMI dugasz, egy AV szett, fülhallgató kimenet, D-Sub csatlakozó, SD-kártyaolvasó illetve CI interfész egészíti ki, a lista tehát teljes, amennyire csak lehet.
Belső
A Panasonic valamennyi 2009-ben bemutatott tévéje, így a TX-42V10E is a NeoPDP panelre épül, ebben a típusban a Full HD felbontású (1920×1080 pixeles) 12. generációs modell teljesít szolgálatot. Erről minden fontosat elmondtunk korábbi, TX-P42G10E tesztünkben, az ott megállapítottak érvényesek a V széria esetében is (lévén, hogy a két tévében pontosan ugyanaz a panel dolgozik).
A legfontosabb az alacsony fogyasztás, ami persze csak a plazmás körökben számít alacsonynak, egy LED-es LCD energiaigényéhez nem; optimális beállításokkal átlagosan 200 watt alatti fogyasztást mértünk, ami persze nagyban függ attól is, hogy éppen milyen filmet nézünk.
A V széria (hasonlóan a korábban nálunk járt G szériához) 600 Hz-es Sub-field Drive Intelligent Frame Cration Pro technológiát használ, azaz maga a kép másodpercenként 600× frissül (ez azonban nem azt jelenti, hogy valamennyi kép különböző is), így kiváló mozgóképfelbontásra számíthatunk. Az elektronika 100 Hz-es, támogatja a 24-p-t kadenciahelyes képmegjelenítéssel és tartalmaz néhány extra képjavító algoritmust is; például Digital Cinema Color, illetve THX mód. Ez utóbbi profilt kiválasztva a kép elvileg éppen olyan lesz egy Blu-ray (vagy DVD) lemezen tárolt film esetén, mint ahogyan azt a rendező megálmodta, a G10-es szériához képest talán ez a tévé egyik leginkább használható képessége – persze, csak akkor, ha jól működik, erre még tehát visszatérünk!
Tunerfronton a V széria full extrás, analóg, DVB-T, DVB-C és DVB-S adások vételére egyaránt képes, valamint CI foglalatot is tartalmaz.
Képminőség I
A G10-es modellével egyező panel és az alapjaiban egyező elektronika miatt nem vártunk gyökeres eltérést a TX-P42V10E illetve a TX-P42G10E képminősége között, ám egyvalami tekintetében mégis kaptunk; a V10-es széria kontrasztaránya a méréseink alapján jobb volt valamivel, ami a kiváló, 0,04 cd/m²-es feketének köszönhető.
A gyári beállításokkal tesztünk alanyánál is nagyjából elégedettek voltunk, normál színprofillal ugyanis 6800K-s színhőmérsékletet (ami egyébként nagyon enyhén kékes az optimálishoz képest), 187 cd/m²-es fényerőt valamint 4250:1-es kontrasztot mértünk (0,04 cd/m²-es fekete mellett). A színek esetében az átlagos deltaE értéke 4,8 volt, a maximális eltérés mértéke pedig 9,6 – ezeknél jobbat és rosszabbat is láttunk már, viszont a kép enyhén, de túlszaturált volt.
Az ajánlott beállítások a következők: fényerő 6, kontrasztarány 52, színtelítettség 22, fehéregyensúly -1, képélesség 5. Gamma 1. Ezekkel a beállításokkal a fényerő 196 cd/m²-re változott, a fekete fényerőssége továbbra is 0,04 cd/m² lett, a kontrasztarány 4472:1-hez, a színhőmérséklet 6642K, a gamma pedig 2,2.
Update: a Panasonic közleményt adott ki a plazmatévék feketeszintjével kapcsolatban, amelynek lényege a fenti linken olvasható el.
A színhelyesség érdemben is változott, mivel a színek enyhe túlszaturáltságát megszüntettük; az új deltaE értékek 3,2 illetve 7,3 voltak. A színprofilok közül véleményünk szerint a normál adja a legjobb képet (a fenti beállításokkal). Filmeknél esetleg meg lehet próbálkozni a Digital Cinema Colorral is, de szerintünk bekapcsolásával a színek nem lesznek tőle természetesebbek, sőt. (Mellesleg a deltaE értékek is visszaromlanak), így mint mindig, most is a kikapcsolását ajánljuk.
THX profil
A tévébe THX profil is került, amely elvileg a kalibrált, tehát tökéletes állapothoz közeli képet mindenféle plusz beállítás nélkül tudja nyújtani. Cserébe sok paramétert egyáltalán nem is lehet állítani, így ez a profil rugalmatlanabb a többinél. Minden esetre a kép így is jobb lett, a színhőmérséklet ugyanis 6479K-ra módosult, míg az átlagos deltaE értéke 2,8, a legnagyobb deltaE értéke pedig 6,8 lett. A gamma ebben az üzemmódban 2,2, ami szintén optimálisnak mondható. Összességében mégsem mondhatjuk, hogy a THX mód lenne a tökéletes, mert ebben az esetben például a képélességet sem lehet állítani, így elképzelhető, hogy SD tartalommal az egyéni ízlésünknek jobban megfelelő képet tudunk előcsalogatni a normál profilból kiindulva.
A tévé fogyasztásáról korábban már tettünk említést, azonban a tévének van egy ECO üzemmódja is – ez 80 cd/m² körül maximalizálja a fényerőt, így nappal nem ajánljuk, de este, ha szeretünk teljesen sötétben tévézni, valóban sok áramot takaríthatunk meg használatával. A méréseink alapján az átlagfogyasztás 120 watt körüli lesz ebben az esetben.
