Kipróbáltuk: LG Optimus L3 II
A legkisebb Optimus L II már tényleg nagyon keveset tud, és nem is igazán illik a kézbe.
Az Optimus L3 II, mint a sorozat legkisebb tagja, értelemszerűen a legkisebb teljesítménnyel is rendelkezik, egyetlen előnye talán az lehet, hogy az Optimus L7 II-hez és Optimus L5 II-hez hasonlóan az Android 4.1 fut rajta (és az LG talán még a 4.2-es upgrade-et is elkészíti). Az Optimus L3 II ugyanazokat a stílusjegyeket hordozza, mint amit a két nagyobb testvér, de a kicsi, 3,2 colos, 320×240-es kijelző miatt a készülékház annyira apróra sikerült, hogy kényelmesen a telefon legfeljebb női kézben tartható – és az LG helyhiány miatt kénytelen volt lehagyni az extra programozható gombot – pedig ez gyakorlatilag minden idei LG mobilon megtalálható, és igen hasznos egyedi fícsör lett volna.
A készülék hardveresen szerencsére legalább az L5 II-vel egyezik (legalábbis a főbb paraméterek tekintetében), így 1 GHz-es processzort (viszont nem MediaTek, hanem Qualcomm), 512 MB memóriát és 4 GB-os belső tárhelyet kapunk. A kamera azonban csak 3,2 MP-es, az akku pedig 1540 mAh-ás – igaz, utóbbinak kisebb energiaigényt kell kiszolgálnia, így a kétnapos működési idő is valószínűnek tűnik.
Az operációs rendszer ezen a mobilon nyilván nem annyira fürge, mint egy csúcsgépen, és az alacsony felbontású kijelző sem túlságosan emeli az élményt, de ha ésszel használjuk a mobilt (nem indítunk el egyszerre több erőforrásigényes appot), akkor akadozásoktól nem kell tartanunk. Valójában egyékbént a két SIM-kártya fogadására alkalmas változatot, az L3 II Dualt próbáltuk ki (ez látható a képen is), amely annyiban más, hogy a kijelző alatt az egy fizikai és két érintésérzékeny gomb helyett helyett négy érintésérzékeny gombot kapunk, amelyek közül az extra a SIM-kártyák közötti váltásra szolgál.
