LG Optimus 7 mobiltelefon teszt

Hardver

A Microsoft, a WP7-es platform sikerének érdekében kitalált, szigorú szabályainak természetesen az LG Optimus 7 is megfelel: kijelzője 3,8”-os és WVGA felbontású, processzora pedig egy Qualcomm Snapdragon QSD8250. Vagyis majdnem pontosan ugyanazt kapjuk, mint a Samsung Omnia 7 esetében. Az egyetlen eltérés a kijelző, ami az Optimus 7 esetében valamivel kisebb, és képminősége is elmarad a Super AMOLED nyújtotta élménytől.

Az LG az Optimus 7 esetében 16 GB belső memóriát épített a telefonba, tehát ezen a területen jobban áll, mint a Samsun (az Omnia 7-ből egyelőre csak 8 GB-os változat érhető el). Sajnos a memória itt sem bővíthető, bár ez a WP7 memóriakezelése miatt nem is jelentene olyan univerzális megoldást, mint mondjuk az androidos telefonoknál; a behelyezett memóriakártya ugyanis működés közben nem távolítható el adatvesztés nélkül. Ami a további jellemzőket illeti, ezek a Microsoft által elvártaknak megfelelő képet mutatják: 7,2 Mbps le- és 5,76 Mbps feltöltési sebességre képes HSPA adapter, 802.11b/g/n Wi-Fi adapter, A-GPS, gyorsulásérzékelők, mágneses iránytű, és FM-rádió mind megtalálhatók a telefontban. Nem hiányzik a Bluetooth sem, az 5 Mpixeles fényképezőgép pedig 720p-s videók készítésére is képes.

Kezelői felület

Amint már említettük, a Microsoft nem teszi lehetővé a gyártóknak a WP7 kezelőfelület átszabását, így például a HTC sem használhatja a Sense-et a Windows Phone 7-re épülő készülékein. Ennek fényében nem meglepő, hogy az LG Optimus 7 eléggé hasonlít a Samsung Omina 7-re. Az egyetlen különbséget a zöld alapszín kiválasztása jelenti, de akinek jobban tetszik az eredeti kék szín, a menüben gyorsan visszaváltoztathatja. Emellett természetesen a háttérkép lecserélésre is módunk van.

Aki olvasta korábbi, Samsung Omnia 7 tesztünket, annak most ismerős részek következnek

Az eddigi mobil operációs rendszerek, platformok – iOS, Android és Bada – általában hasonló koncepciót képviseltek, így viszonylag könnyű is volt átszokni egyikről a másikra. A felhasználói felületek is alapvetően hasonlóak voltak: egy központi felületen elhelyezett ikonok segítségével lehetett a telefon funkcióit elérni és vezérelni. Ezeknél valamivel többet nyújtanak a widgetek, amelyek már információval is tudnak szolgálni például az időjárásról. A WP7 esetében a tervezők ezt az irányt vitték tovább, de közben teljesen meg is változtatták a kezelői felületet, amely jelen esetben a Metro nevet viseli.

A WP7 alapját a hubok, vagy magyarul csomópontok képezik. Például a People csomópontból kiindulva találunk meg minden, az ismerősökkel kapcsolatos információt és funkciót: itt jelennek meg a Facebook frissítések, a telefonszámok, innen küldhetünk üzenetet és így tovább.

A kezdőképernyőn az ikonok helyén úgynevezett csempéket (tiles) találunk, amelyek a widgetekhez hasonlítanak: a hozzájuk kapcsolódó programok, hubok állapotától függően változtatják kinézetüket. A People hubhoz tartozó csempén például kilenc kis kép váltakozik, amelyeken ismerőseink fotóit láthatjuk, a Naptár csempén a következő találkozónk jelenik meg, a postaládához tartozó tile az olvasatlan levelek számát mutatja, a Marketplace-én pedig többek között az aktuálisan elérhető frissítések száma jelenik meg.

A csempék száma tetszés szerint módosítható. Eltüntetésükhöz csak nyomva kell tartani az adott tile-t, és az máris kiemelkedik a többi közül, jobb felső sarkában pedig megjelenik egy külön ikon, amire kattintva törölhetjük. Újakat a főmenüből érhetünk el, ezt vagy a kezdőképernyő balra húzásával vagy a jobb felső sarokban található nyíl megérintésével hívhatjuk elő.

Az egész rendszerről elmondható, hogy apróbb hibáktól eltekintve nagyon mutatós, használata pedig igen logikus és könnyű is. Nem kell sem kézikönyv, sem több hetes próbálkozás, a képernyő elemei önmagukért beszélnek. Nagyon kevés a rejtett funkció is: ami a kijelzőn van, azzal lehet foglalkozni, esetleg az alsó sorban jelenik meg még pár ikon, amelyek soft-billentyűknek felelnek meg. Ha további menüpontok állnak rendelkezésre azt az alsó sáv jobb felső sarkában megjelenő három pont jelzi, ezeket megérintve láthatjuk a rejtett elemeket. Ezek a rejtett elemek sokszor egyébként nem többek az amúgy is látható gombok neveinél (tehát a pipánál OK, az X-nél Cancel).

A főmenüben egymás alatt egy oszlopban találjuk az összes programot (a Marketplace-ről letöltötteket is) és szolgáltatást, a játékok viszont egy külön csoportba kerülnek. Sajnos magát a listát nem lehet testreszabni, így a szoftverek telepítgetésével egyre többet kell majd keresgélnünk benne. Ha egy elemet „nyomva tartunk”, megjelenik egy kis menü, amivel ezt a kezdőképernyőre tűzhetjük csempeként.

Ismert korlátozása a WP7-nek, hogy nincs igazi multitasking: a korábbi iOS-hez hasonlóan a programok állapotát „fagyasztjuk”, ha kilépünk belőlük, így visszalépés után ott folytathatjuk velük a munkát, ahol abbahagytuk. Ha például egy SMS-t írunk, és megnyomjuk a kezdőképernyőt előhívó középső, Windows jellel ellátott gombot, majd a vissza gombot, ugyanoda kerülünk az SMS-ben, ahol korábban tartottunk. Kellemetlen mellékhatás, hogy rendesen bezárni így viszont nem lehet a programokat. Emellett könnyen el tudunk képzelni olyan alkalmazásokat is, amelyeknél viszont elengedhetetlen lenne a háttérben futás – ilyen lehet például egy GPS logger. Kíváncsian várjuk, hogy mi lesz az MS lépése a későbbiekben, hiszen például a zenelejátszás működik a háttérben, tehát a programok együttes futása könnyedén megoldhatónak tűnik, ráadásul a hardver is elég erős ennek biztosításához. További érv a változtatás mellett, hogy mostanra már az Apple-nél is működik ez a funkció, így már csak a marketing szempontjából is célszerű lenne ezt a hiányosságot a Microsoftnak mielőbb pótolnia.

Szövegbeviteli lehetőségből egyelőre egyfajta áll rendelkezésre a megszokott QWERTY billentyűzet személyében. Ékezetes karakterek bevitelére a többi platformon megszokott módon, az ékezet nélküli betűváltozat nyomva tartásával nyílik lehetőség.

Ahogy az Android a Gmailhez, úgy a Windows Phone 7 a Windows Live szolgáltatáshoz kötődik a legszorosabban: ahhoz, hogy a Marketplace-ről letölthessünk dolgokat, mindenképpen szükségünk lesz egy Live ID-re is. Akinek van MSN vagy Xbox Live fiókja, az már rendelkezik is ilyennel, ez tehát nem lehet túl nagy probléma.