Skip to main content

Sharp LE830 (LC-40LE830E) 3D LCD-tévé teszt

FacebookFacebookFacebookFacebook
A Sharp LE830-as szériájából próbáltuk ki a 40 colos változatot, amely a gyártó RGBY rendszerű paneljét kapta.

Hirdetés
Pages1/2/3/4

Képminőség

Fekete, kontrasztarány

A Sharp LE830E szériája a LED-es háttérvilágítású tévéktől megszokott, tipikus viselkedést mutatta: az elektronika teljesen fekete kép esetén az összes LED-et kikapcsolja, ilyenkor a fekete fényereje 0 cd/m². Ez nyilván a hétköznapok során nem sokszor fordul elő, így a kontrasztarány mérésnél a szokásos tesztábrákat használtuk, amelyről annyit kell tudni, hogy nemcsak fekete, hanem teljesen fehér területet is tartalmaz. Az ASV panelről a korábbi tesztek alapján tudjuk, hogy az LCD-k között a legjobban viselkedik a kontrasztarány szempontjából, azonban minden jel arra mutat, hogy az a tény, hogy a Sharp elkezdett foglalkozni komolyabban a színhelyességgel, egyelőre oda vezetett, hogy a panel feketéje optimális beállításokkal romlik: ez magyarázza, hogy miért mértünk 0,07 cd/m²-es feketét és 1600 körüli kontrasztot. Ez persze nem annyira rossz eredmény egy LCD-től, sőt, csak éppen tudjuk, hogy a Sharp panelje ennél jóval nagyobb kontrasztra is képes lenne.

Szürkeárnyalat

Bár ránézésre egy egyszerű tesztről van szó, hiszen csak a fekete és a fehér között kell egyenletes átmenetet produkálni a tévének, a szürkeárnyalatos teszt az egyik legjobb fokmérője annak, hogy egy adott tévé elektronikája mennyire precíz. Az LE830E széria ebből a szempontból közepesen teljesített, mert bár az árnyalatok közötti átmenet végig egyenletes volt, közepes fényerő mellett a sárga komponens esetében enyhe túlvezérlést észleltünk, amelynek eredményeképpen itt a szürke enyhén sárgás színezetet kapott. Hogy ez mit jelent a valóságban? Bár ezek a hatások általában nem szoktak normál tévézés közben feltűnni, a Sharp esetében ez nem így van – a különbséget mégis nehéz észrevenni, mert csak néhány olyan árnyalat van, amelynél a plusz sárga „gondot” okoz. Ezek közé a világoskék, a narancs, a zöld és a bőrszín tartoznak elsősorban – utóbbi például alig észrevehető narancssárgás árnyalatot kap.

Fényerő egyenletessége, betekintési szögek

A LED-es háttérvilágítású tévéktől, főleg, ha a fényforrások nem hátul, hanem oldalt helyezkednek el, megszokhattuk, hogy tökéletesen egyenletes fényerőt nem tudnak biztosítani. Kiváltképp így van ez akkor, ha a tévé ráadásul még vékony is. Mindezek fényében a Sharp LC-40LE830E nem teljesített rosszul, ugyanis csupán a sarkokban lehetett némi fényerő ingadozást megfigyelni (világos képeknél sötétebb, fekete képnél pedig világosabb ez a terület). A betekintési szögekkel viszont nagyon nem voltunk megelégedve! Bár nincsen üveg előlap és így nincsen tükröződés sem oldalról nézve, cserébe a kontraszt és a színtelítettség is csökken, ráadásul a kép határozott lilás árnyalatot is kap.

Képminőség – SD

A tévégyártók egyre jobb és jobb képjavító algoritmusokat fejlesztenek ki, amelynek köszönhetően a tévéadások már 40-46 colos képátlón is mutatnak valahogy. Illúzió lenne persze arra gondolni, hogy a HD felbontású tartalom minőségét akárcsak megközelíthetjük egy téváadással vagy egy DVD-vel, azonban már az is nagyon nagy előrelépés, hogy a felskálázás és a képjavítók negatív mellékhatásai gyakorlatilag a közép- és felsőkategóriás tévékről mára teljesen eltűntek. A Sharp LC-40LE830E egy kiváló példa minderre: teljesen elégedettek voltunk azzal, ahogyan a készülék az analóg és a digitális tévéadásokkal bánt.

Képminőség – HD

Tavaly az LC-46LE820E kapcsán már megjegyeztük, hogy a RGBY rendszerrel nem vagyunk teljesen kibékülve, annak ellenére, hogy a részletesség az alpixelek számával szintén nő. Ugyanis meggyőződésünk, hogy a Sharp mérnökei még mindig nem tudják pontosan, hogyan lehetne éppen valósághű színeket megjeleníteni – amint az előző oldalon a tesztábrán is látszott, a sárga és a zöld színek jobban eltérnek a referenciától, mint ahogyan a többi szín, és ez azt eredményezi, hogy az olyan további kevert színek, mint például a narancs, szintén sárgábbak lesznek a kelleténél. Sajnos ez a hiba nemcsak az LE820-as széria esetében figyelhető meg, hanem az LE830-asoknál is. Annak ellenére, hogy a műszeres mérés alapján sokkal jobb eredményt tud felmutatni az idei változat, a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a hibát nem sikerült kiküszöbölni.

Bár az LC-40LE830E képe egyáltalán nem rossz, sok szín nincs a helyén; ha a Sharp THX tanúsítványért folyamodna, borítékoljuk, hogy nem járna sikerrel. Amiért a HD tartalmak megjelenítésénél írunk erről a jelenségről, az az, hogy az SD tartalomnál ez a hiba csak alig észrevehető módon jelentkezik, köszönhetően annak, hogy az SD-HD felskálázás miatt a színek eleve pasztellesednek. A kép azért is felemás, mert nyilván ez a hiba csak azokat a jeleneteket érinti, amelyekben a fent említett színek dominálnak.

A szokatlan színkezelésért azért is nagy kár, mert ezt leszámítva a tévével semmi problémánk nem volt, a Blu-ray lemezről érkező tartalmakat kifogástalanul jelenítette meg, a részletgazdagsággal nem volt gond és az LCD-k között a fekete szint és a kontrasztarány is jobb volt az átlagosnál.

Mozgóképfelbontás

Amint korábban már említettük, a tévé legfeljebb 200 Hz-es képfrissítést támogat. Érdekesség, hogy míg más gyártóknál az interpoláció (köztes képkockák kiszámolása) és a scanning backlight külön engedélyezhető, addig a Sharp valamiért egyetlen menüpontba fogta össze ezt a két képjavítót. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a pulzáló háttérvilágítást csak akkor tudjuk használni, ha interpolációt is kérünk – ez nem szerencsés, még akkor sem, ha ennek erőssége háromfokozatú skálán állítható be (magas, normál és alacsony közül lehet választani). Mi legfeljebb az alacsony beállítást ajánljuk, de igazából a pozitív és negatív hatások kiegyenlítik egymást, így igazából mindegy, hogy alacsony beállítást választunk vagy ezt a funkciót teljesen kikapcsoljuk. A Sharp esetében már korábbi tévéknél is láttuk, hogy a magas és normál beállítással itt-ott képhibák előfordulhatnak ezért ezt a két lehetőséget nem ajánlott kiválasztani.

A mozgóképfelbontás 800-850 sor közötti, ami az átlagosnál jobb, de nem kiemelkedően jó – láttunk már LCD-tévét 1000 soros vagy annál nagyobb mozgóképfelbontással is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a sportközvetítésekhez találunk jobb tévét is, mint a Sharp LC-40LE830E (főleg persze a plazmák között érdemes keresgélni).

PC/játékkonzol

Az input lag alapesetben elég nagy, azonban a Játékgép színprofil kiválasztása után az elektronika a legtöbb képjavítót teljesen kikapcsolja, így a késleltetés az elfogadható szintre, éppen 30 ms alá esett. Bár a Sharp tévéje a hivatalos specifikáció szerint nem HD Ready 1080p-s, azért az 1:1-es megjelenítéssel nincs problémája – ehhez a pontról pontra beállítást kell kiválasztanunk.

Hangminőség

A Sharp LE830-as szériája egyike azon kevés termékvonalnak a teljes piacon, amely képes magából használható hangot kicsiholni. Nem kell arra gondolni, hogy tökéletes hangzást és falakat megrengető basszust kapunk, azonban egyértelműen hallatszik, hogy a két 10 wattos hangkeltő mellé egy 15 wattos mélynyomó is került – annak ellenére, hogy túl sok hely a „subwoofer” beépítésére nem állt rendelkezésre.

Use the pager below
//
Pages1/2/3/4
//