Samsung Galaxy Note Pro 12.2 táblagép teszt

Pages1/2/3/4/5

Multimédia

A fényképeket és videókat a Galéria nevű alkalmazással tudjuk megnyitni. Az alkalmazás alapvetően a Google-féle verzió, de a Samsung némileg átalakította a fotók megjelenítését: oldalt például kapunk egy extra sávot, ami a mappák közötti gyors váltásban segít, míg a teljes képernyős nézetben lent jelenik meg a sáv, és a fotók közötti gyorsabb ugrálásra szolgál. A képekbe bele tudunk nagyítani természetesen, és alapvető szerkesztési műveleteket is tudunk végezni, mint például vágás (crop) és effektezés. A fotók megnyitása gyors, de egy négymagos processzortól ez ma már el is várható.

A Galaxy Note Pro 12.2 processzora nem válogat a videók között (a videókat is a Galéria nyitja meg), formátumtól és felbontástól függően gyakorlatilag minden tartalommal megbirkózik, még a 1080p-s mkv videók sem tudták megizzasztani a hardvert. A Full HD felbontást viszont nehézkes a filmekkel kihasználni, legalábbis ha azt vesszük, hogy néhány mozival szinte a teljes tárhelyet meg lehet tölteni.

Zenehallgatásra a megszokott Samsung zenelejátszó áll rendelkezésünkre, amely az ID3 tagekben lévő információk alapján szűri zeneszámainkat, és az albumborítókat is megjeleníti. Hangszínszabályzásra is van lehetőségünk, a hangzás pedig, egy jó fülessel, egészen kiváló.

A multimédiás funkciókban közös, hogy a megosztási lehetőségek között a DLNA is megtalálható, azaz a készüléken lévő képeket, videókat és zenéket a hálózaton keresztül tévére, notebookra is egyszerűen elküldhetjük. Emellett a Note Pro 12.2 arra is alkalmas, hogy kompatibilis tévékre vezeték nélkül továbbítsa a képet és a hangot.

Fényképező

Egy táblagéptől nem megszokott a jó kamera, a Samsung azonban nem spórolt a Note Pro esetében, így egy 8 MP-es, 3264×2448 pixeles fotók készítésére alkalmas modult kapunk. Az érzékelő BSI CMOS szenzor, az optikai autofókuszos, sötétben pedig LED-es villanó segíti a munkát. A koreai vállalat természetesen sokat csiszolt a Google alapesetben nem túl gazdag funkcióválasztékot kínáló alkalmazásán, a felületre tulajdonképpen rá sem ismerni. Egészen sok paramétert lehet állítani, és a szoftver olyan extrákra is képes, mint például néhány másodpercnyi hang rögzítése a fotók mellé, sorozatfelvétel, legjobb arc vagy effektezés. A sorozatban lőtt fotók közül kiválaszthatjuk a legjobbat, de arra is van mód, hogy lassított diavetítést kérjünk.

Van HDR mód is, bár ezt a Samsung Árnyalatgazdag módnak hívja. Nem kell üzemmódot váltani, ha fotó helyett videókat rögzítenénk, és a fényképkészítés (teljes mértben) akkor is működik, ha éppen video készül. Dedikált exponáló gomb nincsen, a hangerőszabályzót viszont beállíthatjuk úgy is, hogy ne a zoom állítására, hanem exponálásra vagy videofelvétel elindítására használhassuk, sőt, arra is van mód, hogy a fénykép hangutasításra készüljön el.

A fotók minősége egy táblagéphez képest nagyon jó, de a telefonok között azért akad több olyan is, amely ekkora felbontásban jobb képet csinál, vagy ugyanezt a minőséget nagyobb felbontással tudja párosítani. Minden esetre a dinamikatartomány, a vonalélesség és a színhelyesség is rendben van, a zajszint pedig bőven nem olyan nagy, hogy az az élvezeti érték rovására menne. Panaszra tehát nincs okunk, és még azt sem mondjuk, hogy megnéznénk, ki az, aki egy táblagéppel fotóz. Az igazság ugyanis az, hogy rendszeresen látunk olyan turistacsoportokat, ahol még sötétben is iPaddal fotóznak; vagyis a táblagépes fotózásra is van kereslet.

Ami kicsit csalódás lehet, az az, hogy a Galaxy Note 3-mal ellentétben a Galaxy Note 12.2 nem tud 2160p-s videókat készíteni, de ez nyilván csak annak hátrány, aki már tűkön ülve azt várja, hogy mikor tud a frissen vásárolt UHD tévén végre valami olyat nézni, ami 4K-s felbontással készült.

Az előlapi kamera 2 MP-es, és értékelhető eredményt szolgáltat ahhoz, hogy a videotelefonálás mellett akár szelfiket is lőjünk – ami, ha lehet, talán még annál is érdekesebb látványt nyújthat a művelet közben, mint amikor valaki a tablettel normál fotókat készít.

Internet

A gyári alap böngésző Internet néven fut, ezzel van lehetőség kihasználni a legyezős lapozást és az intelligens görgetést, valamint a szoftver képes a szövegeket is újratördelni. Más kérdés, hogy erre igazából semmi szükség, a 12,2 colos képátló fektetve és állítva is bőven elég felületet ad ahhoz, hogy a weblapokat teljes méretben olvasgassuk. Sőt, fektetve akár két oldalt is egymás mellé tehetünk egészen nyugodtan, és az olvashatóság ilyenkor sem csorbul.

A készüléken természetesen felbukkan a Chrome is, amelynek előnye, hogy az előzmények, a kedvencek és a megnyitott fülek szinkronizálhatók Google fiókunkkal (vagyis más eszközeinkkel).

A szoftver(ek) sebességére egyáltalán nem lehet panaszunk, a Snapdragon 800-as villámgyorsan rajzolja ki a weboldalakat, még LTE kapcsolattal sem nagyon fordulhat elő, hogy olyan gyorsan érkeznek az adatok, hogy a telefon ne tudja őket időben feldolgozni.

Összegzés

Teljesítmény és funkcionalitás alapján a Galaxy Note Pro 12.2 a Samsung eddigi legjobb táblagépe, a kütyü emellett külsőre is hozza azt, amit a kategóriában elvárhatunk. Persze drága is, de ha meg tudjuk fizetni (és nem gond a 12,2 colos kijelző), akkor jobb gépet keresve sem fogunk találni. Azt viszont nem mondhatjuk, hogy a kütyü notebook helyett is bátran ajánlható – a legnagyobb gond a hosszabb szövegek begépelésével van, ez az érintőképernyőn egyszerűen sosem lehet kényelmes. A helyzet nyilván orvosolható egy bluetoothos klaviatúrával, de ez már nem a Note Pro érdeme. Amiként egy notebookból nem lehet tökéletes tabletet faragni, úgy egy tabletből sem lesz sosem tökéletes notebook.

A Galaxy Note Pro 12.2 összességében egy kiváló eszköz, azt viszont nem mondhatjuk rá egyértelműen, hogy a legjobb az androidos táborban, mert a 12,2 colos kijelző nehézzé és naggyá is teszi, ami sokak számára már nem elfogadható kompromisszum – éppen úgy, mint ahogyan rengetegen nem hajlandók az 5 colos telefonokra még csak ránézni sem.