Android 5.0 (Lollipop) újdonságok bemutatója
Új funkciók
Az előző részben már érintőlegesen szóltunk arról, hogy eltűntek a lezáró képernyőre kihelyezhető widgetek, ami talán nem is olyan nagy baj; főleg, mert kapunk helyette jobb megoldást. Egyébként a gyártók közül sem mindenki tartotta fontosnak ezt a fícsört, sok gyári romból egyszerűen kiszedték. A telefon feloldására a szokásos módszerek mind adottak: egyszerű simítás, minta, PIN-kód, arcfelismerés. Ezek mellé bejött viszont két új opció, amely azt a célt szolgálja, hogy a telefont/táblagépet, ha nem muszáj, akkor ne kelljen mindig feloldani. Az ötlet nagyon jó: megadhatunk megbízható külső eszközöket, és ha a készülék ezekhez kapcsolódik, akkor mindenféle kód vagy felesleges mozdulat nélkül is engedi az adott eszköz használatát. A megbízható eszköz praktikusan valamilyen Bluetooth periféria vagy NFC-s kütyü lehet, de később ezek köre akár még bővülhet is. Ennek egy módosított verziója a megbízható felhasználók hozzáadása: ha állítunk be ilyet, akkor a készülék minden olyan esetben, amikor valaki megnézni az értesítéseket, ellenőrzi, hogy kiről is van szó. És ha az illető „ismerős”, akkor automatikusan fel is oldja a kütyüt.
A felhasználói fiókok az Android 4.2-ben jelentek meg, a koncepciót most tovább gondolta a Google. Ez a funkció most már nemcsak táblagépeken, hanem telefonokon is elérhető lesz. Eddig az volt a mondás, hogy egy mobilt jellemzően csak egyvalaki használ, a táblagép viszont a családé – ezért nem volt szükség több felhasználó kezelésére mobilon. Csakhogy a gyártók közül néhányan, élükön az LG-vel, megmutatták, hogy bizony lehet olyan helyzet, amikor egy mobilnál is jó, ha lehet váltani. Elsősorban nem azért, mert más is rendszeresen használja a telefont, hanem inkább azért, mert a telefont esetleg kölcsön adhatjuk valakinek pár perce, vagy azért mert kérte, vagy azért, mert meg szeretnénk neki mutatni rajta valamit. Jó, ha mindezt úgy tehetjük meg, hogy közben nem kell a személyes adatok miatt aggódni. A funkció vendég módként híresült el, és alighanem az apropóját adta annak is, hogy a Google merre indult el a fiókok kezelésének fejlesztésével. Ebből már sejthető, hogy van egy vendég fiók; ebben alapból nem korlátozott az alkalmazások használhatósága, viszont semmilyen „belső” adathoz nem lehet hozzáférni, még a böngésző előzményei sem látszanak. És amint visszalépünk a saját fiókba, minden, amit a vendég csinált, rögtön történelemmé válik. Van továbbá egy köztes megálló is; új fiók létrehozásánál saját ízlésünk szerint állíthatjuk be, hogy milyen erőforrásokat és alkalmazásokat lehessen elérni vele.
Az alkalmazásválasztó szintén új dizájnt kapott (és fentebb már írtuk, hogy más lett a neve, mostantól Overview névre hallgat). Egyszerre több app látszik benne, viszont részben egymás mögött, ami a kezelést nem könnyíti meg. Ha be szeretnénk zárni valamit, akkor azt továbbra is a görgetésre merőleges mozdulattal tehetjük meg (ki kell tolni az appot a listából). Sajnos az összes program bezárására továbbra sincsen mód. Az viszont nagyon jó, hogy egy-egy app most már több „kártyát” is kaphat. A böngészőben például minden fül külön is elérhető, ennél azonban praktikusabb, hogy a levelezőt is használhatjuk ezentúl úgy, hogy a feladatkezelőből váltogatunk egy éppen írott és egy korábban kapott levél között.
Az alkalmazások kezelésében nem ez az egyetlen újdonság: lehetőség van arra, hogy alkalmazásokat teljes képernyős nézetben rögzítsünk, mégpedig úgy, hogy csak a megadott kód beírása után lehessen kilépni belőlük. Az Android 4.4-ben egyes készülékeknél már lehetőség volt az új alkalmazásfordító, az ART bekapcsolására, amely az Android 5.0-ban már alapértelmezett. Ennek lényege az, hogy az appokat a készülék az első indítás előtt lefordítja, de a kód nem törlődik, így a következő alkalmakkor nem kell erre a műveletre ismét várni. Ez gyorsítja az appok indítását, de más előnyökkel is jár: csökkenti a fogyasztást, és lehetőséget ad a munkamenet eltárolására is, így a szoftverek aktuális állapota akár a készülékek kikapcsolása után is megmarad(hat).
Új és hiányzó alkalmazások
Habár az alkalmazások megújulása nem vagy nem feltétlenül köthető a Lollipophoz, azért érdemes megemlíteni, hogy mostanában újult meg számtalan Google app. Még nem az összes, de vélhetően záros határidőn belül valamennyi applikáció megkapja az új dizájnt, és a kép egységes lesz. De adott esetben nemcsak a külső, hanem a belső is változott; a korábbi OS-ek alatt például néhány hete már az új Gmail működik, amely POP3/IMAP fiókok kezelésére is alkalmas – és ennek megfelelően az amúgy is butácska Mail app már nem is része a rendszernek. Az ikonja viszont még megmaradt, de csak azért, hogy aki rákattint, az elirányítsa a Gmailhez. A Galéria hiányzik az Android 5.0-ból – számítani lehetett erre, amikor megjelent az online feltöltésre is képes Fotók alkalmazás. Főleg az amerikai szolgáltatók nyomására a telefonokon újra van viszont dedikált alkalmazás az SMS-ek kezelésére (Üzenetek).
Egyszerűbb lett a régebbi készülékekről való átköltözés a Tap & Go segítségével, azonban a funkció még nem olyan kényelmes, mint az Apple esetében, minden adatot, alkalmazást, beállítást nem tud átvinni egyik készülékről a másikra. Az alkalmazások egyébként a Google Playből töltődnek le, és a belépési adatok elvesznek a folyamat során.
A Lollipop fényképező alkalmazása immáron RAW képeket is tud készíteni, az USB port pedig hangeszközöket (pl. mikrofon) is támogat.
Üzemidő
A Google minden kiadásnál fokozott figyelmet szentel egy-egy, az OS alapvető működését befolyásoló területnek, ilyen volt korábban a Project Butter (reszponzívabb UI) vagy éppen az Android 4.4 esetében az, hogy az OS a gyengébb hardvereken is megfelelően fusson (Project Svelte). Az Android 5.0-ban a fókusz végre az üzemidőre került; a Project Volta az előzetes tesztek alapján ideális körülmények között akár 40 százalékkal hosszabb üzemidőt is eredményezhet. A Project Volta eléggé összetett: ennek keretében valósult meg például a fentebb már érintett ART futtatási környezet, amely az alkalmazásokat csak egyszer fordítja le. De a Google mérnökei lemérték az is, hogy a telefon egy másodpercre történő felébresztése kétpercnyi készenléti idővel egyenértékű energiát használ el; a takarékosság jegyében így összefogták a nem túl fontos alkalmazásokat, amelyek most már csak akkor kapnak processzoridőt, amikor a mobilt a töltőre tesszük, vagy egyébként is használjuk valamire (JobScheduler). Apróság, de valamit lehet nyerni azzal is, hogy a telefon a hálózati kapcsolat megszakadásakor sem ébred fel az alvó állapotból.
Az energiatakarékos funkciók beépítése eddig szintén a gyártókra volt bízva, most már ez is része az Android 5.0-nak: 15%-os töltöttségi szint alatt vagy manuálisan is aktiválható, és a szokásos trükkökkel operál (adatkapcsolat letiltása, fényerő csökkentése, rezgés kikapcsolása, stb.). Egyáltalán nem paraméterezhető megoldásról van szó, aminél a gyártók valószínűleg ezután is tudnak majd jobbat beépíteni; de már ez is jobb, mint a semmi.
Biztonság
A háttértár titkosítása már egy jó ideje lehetőség az Androidban, ám a statisztikák azt mutatják, hogy ezzel a lehetőséggel szinte senki sem él, legfeljebb akkor, ha céges policy miatt kell bekapcsolni. Az Android 5.0-ban jobb a helyzet, de a háttértárat továbbra sem titkosítja alapból a rendszer; viszont első bekapcsolásnál felajánlja ezt a lehetőséget. Hogy ez miért fontos? Azért, mert ilyenkor még nincsen adat a tableten, így a titkosítás bekapcsolása nem túl időigényes feladat. A Google azt reméli, hogy ettől sokkal többen fogják használni.
A telepítésnél és a folyamatok monitorozásánál viszont alapvető változások történtek. A telepítéskor az alkalmazások külön homokozóban futnak, ami azt jelenti, hogy nagyon kevés készülékadathoz férnek hozzá – így kisebb az esélye, hogy rossz fát teszek a tűzre. Az Android 5.0 emellett az SELinux segítségével gyakorlatilag kernel szinten tudja ellenőrizni a folyamatokat, így sokkal nehezebb megkerülni.
Eljő a 64 bites korszak
Az Android 5.0 (Lollipop) az első olyan Android, amely a 64 bites rendszerchipeket is támogatja; ez pedig lehetőséget ad a gyártóknak arra, hogy az iPhone-ok után eredjenek, és 64 bites tableteket készítsenek. Ha lesz egy kis eszük, akkor persze a rendszer optimalizálásával is foglakoznak majd, így talán eljöhet azoknak a csúcskategóriás, de csak kétmagos rendszerchippel szerelt telefonoknak is a kora, amelyek akár két teljes napig is bírni fogják egyetlen feltöltéssel.
Összegzés
Sokan úgy emlegetik az Android 5.0-t, mint az Android történetének legnagyobb frissítését, amivel talán lehet vitatkozni, azzal viszont nem, hogy az újdonságokkal (továbbra is) jó irányba halad a Google. A kiváló dizájn és a 64 bites rendszerchipek támogatása „Google ötlet”, az egyéb funkciók viszont nem feltétlenül azok; ezeket a mérnökök más gyártóktól lesték el. Ami persze nem feltétlenül baj, és mivel a verseny miatt a Samsung és a többiek is egyre több kényelmi extrával vértezik fel a mobilokat, tény az is, hogy egyre nehezebb egyedit alkotni. Ami nagy pozitívum, az az, hogy úgy tűnik, mindent sikerült elsőre jól összerakni. Apró hibák, itt-ott logikátlan dolgok persze vannak, de a rendszer egésze elsőre is jól vizsgázott, ami egy ekkora méretű újításnál korántsem triviális dolog. Az apróságokat pedig egy gyorsan kiadott 5.0.1-es frissítéssel valószínűleg gyorsan javítja majd a Google.
