Acer Veriton L670G teszt
A vékony kliensek elsősorban az üzleti szférában hódítanak, tökéletesen érthető okokból. Az irodai munkát végző felhasználóknak többnyire elég egy olyan gép, amely alaptudású, s amely minimális helyet foglal el az íróasztalon. Általában még túlságosan erős hardver sem kell (persze, ha a kliensen például Windows Vista fut, azért az ahhoz szükséges ajánlott követelményeket teljesíteni kell).
Az Acer Veriton sorozatában vannak a fenti gondolatmenetbe illő gépek is, mai tesztalanyunk, az L670G azonban kilóg a sorból – felfelé. Szélsőséges esetben akár még HTPC-nek is használható, de bőven van benne annyi teljesítmény, hogy a Photoshopot is gond nélkül futtassa.
Külső
Kis gép, kis doboz – az Acer a Veriton csomagolásához csak az éppen szükséges méretű dobozt használja. Talán ezért kicsit meglepő, hogy mi mindent kapunk a gép mellé; külső tápegységet, billentyűzetet és egeret is. A külső tápegységek használatát általában nem tartjuk jó ötletnek, főleg monitoroknál, azonban egy vékony kliensnél a legjobb alternatíva, mert így eggyel kevesebb hőtermelő dolgozik a készülékházban. Ráadásul, ahogyan később kiderült, a Veriton házába be sem férne egy integrált megoldás.
Az Acer véleményünk szerint nagyon jól eltalálta a Veriton dizájnját – habár egy céges döntésnél nem valószínű, hogy a külsőt is figyelembe vennék. Viszont így legalább a gép nemcsak irodában mutat jól, hanem otthon is kitehetjük az asztalra. A szürke, sötétszürke és még sötétebb szürke műanyagból készített külső borításon a kék színű LED-ek is jól mutatnak. Szerencsére nem a vakítós fajtából valók (a gépen három LED van, s emellett még a billentyűzet visszajelzői is kékek). A borítás felső részén szellőzőrácsot találunk, a hátsó ventilátorok ezen keresztül szívják be a CPU és a lapkakészlet hűtéséhez szükséges levegőt.
A készülék alapból állított helyzetben használható, a kellő stabilitást egy mindkét oldalra kinyúló talp adja. Ettől függetlenül a gép fektetve is használható, lévén, hogy a talpat csak egyetlen csavar tartja a helyén, s ezt könnyű eltávolítani. Amennyiben a gép asztalra, nem pedig a földre kerül, ajánlott is fektetve használni, mert így jobban érvényesül a ház rezgéselnyelő képessége, és a HDD tovaterjedő rezgései biztosan nem fognak mély, búgó hangot eredményezni.
Csatlakozók
A gép hátsó részének szabad területe (azaz, ahol nem a ventilátorok nyílása van), tele van csatlakozókkal. Bár nincs meg minden lehetséges interfész, a portfolió így sem rossz. Monitorból a gép kettőt képes kezelni, egyet D-Sub, egyet DVI kimeneten keresztül. Ha az adattároló kapacitás bővítésére lesz majd szükségünk, rendelkezésre áll egy eSATA port, a LAN hálózatra csatlakozni pedig a gigabites vezetékes adapter segítségével tudunk, s itt találhatók a hangvezérlő lapka, a Realtek ALC888S adapter analóg csatlakozói is (digitális audio kimenet nincs).
A vékony kliensek belső kialakítása nem teszi lehetővé a bővítést, ezért, ha a gép tudását növelni szeretnénk, gyakorlatilag csak külső eszközöket használhatunk. A Veriton L670G nem szűkölködik USB csatlakozókban, összesen nyolc várja a plusz hardvereket - ami igazából csak hat, mert kettőt a billentyűzet és az egér lefoglal. Ez viszont bőven elég USB stickek, kártyaolvasó, tuner, nyomtató WiFi adapter, stb. csatlakoztatásához. Az USB csatlakozók elosztása viszont lehetne jobb is; előre és hátra egyaránt 4-4 port került – szerintünk egy 6:2-es elosztás (hátul:elöl) ideálisabb lett volna.
Csak a teljesség kedvéért; előre a 4 USB mellé egy fülhallgató kimenet és egy mikrofonbemenet került még.
Belső
A gép belső világa érdekes kombinációja a notebookba és asztali gépekbe szánt alkatrészeknek. Tulajdonképpen az Acer kiválogatta mindkét „világból” a jobb dolgokat, és azokat pakolta be egy fedél alá. A HDD és a CPU például asztali gépből való, az optikai meghajtó és a memória ebben a méretben viszont jellemzően a hordozható gépeknél fordul elő.
A CPU egy kétmagos Intel Core 2 Duo E8400-as, amely mellé 2×1 Gbájt 800 MHz-es SODIMM modult pakolt az Acer. A rendszer az Intel Q45-ös lapka és az ICH10DO déli híd köré épül, előbbi tartalmazza a GMA X4500-as videovezérlőt is. A 320 Gbájtos merevlemezt a Western Digital gyártja (WD3200AAJS), az optikai meghajtó pedig (AD7643S) az Optiarc gyártósoráról érkezett. Az optikai meghajtó legérdekesebb tulajdonsága (egyébként egy normál, 8×-os DVD-íróról van szó) az, hogy slot-in mechanikával készül – ez azért fontos, mert a felállított gép esetén sem jelenthet gondot a lemezekkel való megetetése.
Az alaplap – asztali géptől szokatlan módon – egy TPM chipet is tartalmaz, így használhatjuk vele például a Windows Vistába épített BitLockert, ha azt szeretnénk, hogy az adatok semmiképp se jussanak illetéktelenek kezébe.

