20+2 tipp a legjobb HDTV kiválasztásához

A klasszikus vásárlási tanácsadókkal szemben mostani cikkünkben, a technikai paraméterekben való elmélyülés helyett, a gyakorlati dolgokra helyeztük a hangsúlyt – aminek mellesleg az egyik oka az, hogy ma már szinte minden tévégyártó lespórolja a legfontosabb adatokat a specifikációkról…

Alapok

1. LCD, vagy plazma?

Valószínűleg ez az első kérdés, amit minden tévévásárló feltesz magának. Nos, ez rögtön egy olyan kérdés, amire egyértelmű választ nem lehet adni, hiszen a képminőség meglehetősen szubjektív dolog – meg persze nem feltétlenül csak a tévétől függ. Vannak bizonyos helyzetek, amikor a plazma a szerencsésebb választás, míg máskor az LCD bizonyul jobbnak.

A legtöbb, a képminőségre szuperérzékeny fanatikus azért egyetért abban, hogy tévézésre és filmnézésre a plazmatévék képminősége a kiváló fekete és kiváló kontraszt miatt jobb – de csak megfelelő körülmények között, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a plazmatévéket relatív sötétben kell nézni. Ennek az az oka, hogy a plazmák képe világosban fakóbbnak tűnik és romlik a fekete is, ami a kontraszt csökkenésével jár együtt. Az LCD-tévék ezzel szemben világosban sem produkálnak gyengébb minőséget, képük tökéletesen vibrálásmentes, játékkonzollal és számítógéppel összekötve pedig tökéletesen éles képet adnak. Az LCD-k hátránya ugyanakkor, hogy gyenge a feketéjük, illetve SD tévéadásokkal – bár az elmúlt időszakban sokat fejlődtek – még mindig nem az igazi a képük.

Az viszont teljesen biztos, hogy hatalmas különbség nincs a két technológia között, így a mi tippünk: sötét környezetbe plazmát, világos környezetbe LCD-t válasszunk!

2. Mekkorát, és milyen felbontásút?

A Full HD és a HD Ready tévék közötti árkülönbség egészen minimálisra csökkent, így szem előtt tartva azt, hogy a tévét évekig szeretnénk majd használni, ma már mindenképpen érdemes Full HD felbontásút választani. A képméret kiválasztásánál elsősorban azt vegyük figyelembe, hogy mekkora szobába vesszük a tévét; a helyes méret kiválasztásában segít korábbi, Milyen messziről nézzük a tévét? című cikkünk.

3. Csak óvatosan a specifikációban lévő adatokkal!

A tévék legfontosabb jellemzői a fényerő, a statikus kontrasztarány és a válaszidő. Vagy mégsem? A gyártók ezeket az adatokat korábban még lelkesen írogatták a specifikációkba, ma viszont már alig akad olyan tévé, aminél fellelhetők ezek az adatok. Baj ez nekünk? Nem feltétlen.

Egy LCD-tévé kontrasztarányban és válaszidőben sosem lesz olyan jó, mint egy plazmatévé, az LCD-k között ugyanakkor alig van a gyakorlati használatot befolyásoló különbség. (Legfeljebb azt lehet kiemelni, hogy a VA paneles tévék kontrasztja jobb, mint az IPS paneles tévéké, ám a paneltípus megint egy olyan dolog, amit nem feltétlenül kötnek a vásároló orrára a gyártók.)

A fényerő, a statikus kontrasztarány és a válaszidő helyett a dinamikus kontraszt lett, legalábbis a gyártók szerint, az egyik legfontosabb jellemző. A tévék eme tulajdonságáról fent említett cikkünkben írtunk bővebben, a legfontosabb, amit tudni kell róla, az az, hogy a tévék képességeinek összehasonlítására teljesen alkalmatlan. Ugyanis minden gyártó máshogy számol – az pedig teljesen egyértelmű, hogy nincs a tévék között akkora különbség, hogy egyes modellek milliós, míg mások „csupán” százezres kontraszttal bírjanak. A dinamikus kontraszt így legfeljebb adott gyártó termékeinek összehasonlítására használható. Kérdés persze megint, hogy a kontrasztarány van-e olyan fontos, hogy döntően befolyásolja a tévék képminőségét. A válasz az, hogy általában nem, de vannak esetek, amikor igen. A jó kontraszt leginkább akkor kerül előtérbe, amikor olyan filmet nézünk, vagy olyan játékkal játszunk, amiben sok a sötét jelenet – minél nagyobb a kontraszt, annál több részletet fog tudni megjeleníteni tévénk a sötétebb helyeken is.

4. LCD: LED-es vagy nem LED-es?

Az egyes gyártók által helytelenül LED-tévének nevezett LED-es háttérvilágítású LCD-tévék a háttérvilágítást leszámítva közönséges LCD-tévék. Önmagában attól, hogy egy gyártó a tévében LED-eket használ CCFL fénycsövek helyett, nem lesz jobb a képminőség. Egyetlen eset jelent csak kivételt; ha a LED-es háttérvilágítású LCD-tévé képes a local dimmingre. Ez a technológia a kontrasztarányt valóban javítja, mégpedig úgy, hogy a tévé a panelt zónákra osztja fel, amelyek fényerejét egymástól függetlenül szabályozza. A local dimmingről és a LED kontra CCFL megvilágításról minden infó megtalálahtó korábbi cikkeinkben.

5. Nézzünk utána a dolgoknak!

Be kell látni, hogy a tévévásárlás utánajárást igényel, aki úgy szeretne tévét venni, hogy bemegy a boltba és „leveszi a polcról” az első neki tetsző modellt, az majdnem biztos, hogy nem a számára legjobbat fogja kiválasztani. Az optimális eset az, ha olyan tévét választunk, amiről jelent meg részletes és objektív teszt az interneten – ugyanakkor tudjuk, hogy erre kevés az esély, mert évente több száz típus jelenik meg, aminek még csak a többségét is lehetetlen tesztelni. A külföldi site-okon megjelenő tesztekkel érdemes vigyázni, mert könnyen előfordulhat, hogy más országokban azonos modellszámú tévék más menüvel, más extrákkal, más felszereltséggel kerülnek forgalomba.

A tesztek értelmezéséhez természetesen nem árt, ha tisztában vagyunk az alapfogalmakkal is: e téren LCD-tévé – alapok, kifejezések cikkünk hasznos segítség lehet.

Emellett fontos, hogy olvassuk el a kiszemelt tévék kézikönyvét is – a nagyobb gyártók honlapján általában megtalálható a tévék használati útmutatója PDF formátumban, ami (elvileg) a készülékek minden beállítási lehetőségét, minden szolgáltatását tartalmazza.