Megérdemeljük a kiberbűnözést?

A 14 országban, 7000 felnőtt megkérdezésével végzett vizsgálat leginkább a számítógépes bűnözés emberekre gyakorolt érzelmi hatásaira koncentrált. Az eredményekből kiderült, hogy világszerte a felhasználók kétharmadát (65 százalék), míg az Egyesült Államokban a szörfölők háromnegyedét (73 százalék) érte már valamilyen online bűntény, beleértve a számítógépes vírusokat, az online hitelkártya-csalásokat és személyazonosság-lopásokat. A felmérés szerint az áldozatok leggyakoribb érzelmi reakciója a düh (58 százalék), a bosszúság (51 százalék) és a becsapottság érzése (40 százalék), ugyanakkor kevesebb, mint felük (44 százalék) jelentette a bűntényt a rendőrségnek. És ami a legfurcsább: a felnőttek csupán fele (51 százalék) változtatna internetes szokásain, ha áldozattá válna. Azaz, a többnyire kemény, öntudatos nyugati emberek fele, ha bármilyen netes bűncselekményt észlel, dühöng egy kicsit, majd várja a következő esetet – de nem próbál javítani a védelmén, és feljelentést sem tesz.

A bűncselekmények bejelentésének aránya hazánkban valószínűleg még rosszabb, aminek oka a szakértők szerint az, hogy „a felhasználók nem észlelik azonnal a támadásokat, mert azok egyelőre nem okoztak kárt a számítástechnikai rendszerben", valamint „a rendszer helyreállítására fordított idő és pénz még mindig kevesebb, mint amennyi vesződséggel járna a feljelentés és esetleg büntetőeljárás indítása.” Ugyanakkor azért az sem kizárt, hogy a razziák, szoftverrendőrségi plakátok és ezekről szóló pletykák után az emberek simán félnek. A számítógépes bűncselekmény felderítéséhez ugyanis sok esetben a géphez kellene engedni a rendőrség szakértőit, márpedig legtöbb hazai gépen akad illegális tartalom, ami miatt a rendőrnek azonnal eljárást kell indítania az eredeti bűntény sértettje ellen.