Saját atomerőműve(ke)t használna a Meta (is)
Sokat puffogtatott közhely, hogy az adat az új olaj. Ezzel a kijelentéssel ugyan lehet vitatkozni, azzal viszont nem, hogy egyre több információt termelünk és tárolunk. Az adatok egy részét saját magunk tároljuk, más része viszont olyan vállalatokhoz kerül, mint amilyen például a Facebook is. Ha belegondolunk, hogy a közösségi szolgáltató mekkora adattömeget kezel, akkor arról is lehet néni elképzelésünk, hogy ennek tárolásához és persze az információk kiszolgálásához milyen méretű infrastruktúra szükséges. Innen pedig már csak egy ugrás, hogy az infrastruktúra üzemeltetése milyen hatalmas mennyiségű energiát igényelhet. De, hogy pontos számokkal is szolgáljunk: a legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint a közösségi szolgáltató naponta 4 Pbájtnyi új adatot kezel, a teljes infrastruktúra üzemeltetéséhez pedig, világszerte, 32 gW energiát használ fel – óránként.
Noha a vállalat 2020-ra elérte, hogy 100%-ban megújuló energiaforrásból fedezze igényeit, a mesterséges intelligencia megjelenése keresztülhúzhatta a számításokat, megdobva kicsit (vagy inkább nagyon) az előre tervezett energiaigényt: egy normál keresés energiaigényével összehasonlítva egy AI alapú keresés energiaigénye tízszeres. A Meta éppen ezért vizsgálja, hogyan tudna atomenergiát használni az adatközpontok üzemeltetéséhez. A vállalat jelenleg az ajánlatok bekérésénél tart: eszerint olyan megoldások érdeklik, amelyek 1-4 gW kapacitást képesek megbízhatóan kiszolgálni, és 2030-ra üzembe helyezhetők. Csak összehasonlításképpen: a Paksi Atomerőmű 2 gW kapacitású, és ezzel Magyarország energiaigényének több, mint felét képes kiszolgálni. A Meta egyébként az év elején már egészen közel került egy hasonló terv gyakorlati megvalósításának elindításához, de a projektet elkaszálták különféle jogi komplikációk és egy, a kijelölt helyszínhez közel felfedezett, ritka méh faj veszélyeztetésének lehetősége miatt.
A Meta távolról sem az egyetlen vállalat a technológiai szektorban, amely a nukleáris energiában látja a megoldás adatközpontjai üzemeltetéséhez: a Microsoft egy pennsylvaniai, 2019-ben leállított atomerőmű feltámasztására kötött megállapodást azzal, hogy az erőmű által termelt teljes energiamennyiséget 20 éven keresztül megvásárolja, a létesítmény 2028-ban indulhat újra. A Google-nek is van már megállapodása, a keresőóriás moduláris felépítésben gondolkodva első körben 500 mW kapacitást szeretne elérni. Az Amazon pedig elkötelezett egy moduláris atomerőmű kifejlesztésében (a Dominion Energyvel közösen), továbbá a vállalat 650 milló dollárt fizetett egy olyan adatközpontért, amely egy szintén Pennsylvaniában található atomerőmű közelében van.
