Gondolatvezérléssel kísérletezik a Samsung

Bár gondolattal vezérelhető, komplex funkcionalitást nyújtó termék gyakorlatilag nincsen a piacon, a technológia ma már nem számít újdonságnak. Viszont kiforrottnak sem, mert a jelenlegi prototípusok, fejlesztések az agyban keletkezett elektromos impulzusok mérése és elemzése alapján csak nagyon kevés információt tudnak megbízhatóan, legalább 80 százalékos pontossággal értelmezni.

A Samsung a Texasi Egyetem kutatóival közösen most mégis arra vállalkozott, hogy megalkot egy olyan rendszert, amely segítségével táblagépeket és okostelefonokat is lehet vezérelni. A koreai vállalat készülékei már most is több alternatív beviteli módot támogatnak, a képnézegető alkalmazásban a fotók között például kézmozdulattal is tudunk navigálni, a keresést hangutasításokkal is végezhetjük, a weboldalakon belül pedig egyszerűen a szemmozgással is görgethetünk lefelé vagy felfelé. A Samsung reményei szerint előbb-utóbb a gondolatvezérlés is megjelenik a kereskedelmi termékekben – a kezdeti cél viszont nem az, hogy mindenki gondolattal irányítsa majd a mobilját, hanem az, hogy az eszközök a fogyatékossággal élők mindennapjait segítsék valamilyen formában.

A jelenlegi prototípus meglévő termékekre és kutatási eredményekre alapoz – ismert például, hogy az agyban keletkező elektromos impulzusok jellegzetes, felismerhető mintát adnak, ha a szenzorokat viselő alanyt ismétlődő vizuális inger éri (például egy villogó ikont néz). Ennek segítségével már most megoldható, hogy a felhasználó a gondolataival (egyszerűen a kijelző adott területre történő fókuszálásával) válasszon az ikonok vagy egy lista elemei közül, de a rendszer segítségével a tablet ki- és bekapcsolása is működik. A rendszer pontossága egészen jó, 80-95 százalék közötti, és emellett gyorsnak is mondható, ideális esetben ugyanis akár öt másodpercenként képes új parancsok értelmezésére.

A Samsung vezető kutatás-fejlesztője, Insoo Kim szerint a koreai vállalat jó úton jár, de még rengeteg fejlesztésre van szükség ahhoz, hogy a technológia valóban megjelenhessen. Egyrészt dolgozni kell a pontosságon, másrészt azon is, hogy az agyhullámokat mérő szenzor ne csak steril (ingerszegény) környezetben működjék megbízhatóan, hanem akkor is felismerje a mintákat, ha sok a „zaj”. Emellett a projekt másik fontos célkitűzése, hogy a gondolatvezérléshez elengedhetetlen „sapkát” olyan állapotba hozzák a kutatók, hogy azt akár egész nap lehessen kényelmesen viselni.