Túl nagy és erős lenne a Google?
Egyelőre még semmi sem biztos, az Európai Bizottság azután dönt a vizsgálat indításáról, hogy a Google illetve a kijelölt szolgáltatók válaszolnak a számunkra írásban feltett kérdésekre. Amennyiben a döntéshozók az összegyűjtött adatok alapján úgy találják, hogy reális esélye van annak, hogy a Google törvénytelen eszközöket is felhasznál(t) az Android és a kapcsolódó szolgáltatások népszerűsítése érdekében, újabb vizsgálat indulhat a Google ellen.
Az Android jelenleg a világ legnépszerűbb mobil operációs rendszere, négy okostelefonból három ezt használja, míg a táblagépek között 60 százalék a részesedése. Maga az OS nyílt forráskódú és ingyenes, tehát bárki használhatja (sőt, akár módosíthatja is), a rajta futó, szinte minden készüléken megtalálható Google alkalmazások viszont, bár szintén ingyenesek, használatunk már engedélyköteles. A józan ész persze azt diktálja, hogy ezeket minden készülékgyártó (és szolgáltató) is szabadon használhassa, hiszen a Google-nek az az érdeke, hogy minél több készüléken fusson a Gmail, a Maps vagy éppen a YouTube; az alkalmazásokban megjelenő hirdetések után ugyanis a Google-nek bevétele származik. A Google tulajdonképpen az egész platformot azért hozta létre, hogy a mobil hirdetési piacon pénzt tudjon keresni. (Ami egyébként remekül működik is, a mobil platformhoz kapcsolódó globális hirdetési piac több, mint felét már tavaly is a Google tartotta az ellenőrzése alatt.)
Az Android valószínűleg éppen ezért került az EU látókörébe – a Bizottság elsősorban azt szeretné tudni, hogy a Google gyakorolt-e bármilyen nyomást a készülékgyártókra és/vagy a szolgáltatókra. A nyomásgyakorlásnak számtalan módja létezik, ide tartozhat például az, ha a Google bármilyen módon azt kéri, hogy a partner hanyagolja az alternatív alkalmazásokat (főleg a keresőket) és vagy operációs rendszereket. A Google elvben kikötheti például, hogy Gmail vagy a Drive csak akkor kerülhet fel a telefonra, ha a készülékgyártó és/vagy a szolgáltató sem az Outlookot sem a SkyDrive-ot nem telepíti – ennek ugyanakkor a gyakorlatban nem biztos, hogy lenne bármi értelme, mert vásárlás után a felhasználók minden gond nélkül telepíthetik az összes Google programot a mobilra, táblagépre. Ráadásul ma már a iOS, Windows Phone és a Android alá is elérhető a Google, az Apple és a Microsoft szinte összes fontos szolgáltatása, így egyáltalán nem triviális, hogy Androidos telefont az vesz magának, aki amúgy a Google szolgáltatásait használja.
Ha az Európai Bizottság vizsgálatot kezdeményez az ügyben, az még korántsem jelenti azt, hogy a Google bűnös – ebben az esetben azonban már nem egy néhány oldalas, összesen 82 kérdést tartalmazó kérdőívet kell kitöltenie a vállalatnak, hanem egy komoly procedúrával kell szembenéznie. Hasonló eljárás korábban – többek között – a Microsoft és az Intel ellen is folyt. Előbbi az EU szerint visszaélt piaci erőfölényével, amikor az Internet Explorert és a Media Playert integrálta a Windowsba (ezért kapható a Windows kontinensünkön e két alkalmazás nélkül), az Intelt pedig azért találta bűnösnek az Európai Bizottság, mert olyan kedvezményrendszert használt a processzorok értékesítése során, amely arra ösztönözte a partnereket, hogy a rivális AMD termékeiből egyáltalán ne vagy csak alig vásároljanak.
