Ideális házimozi: tévé vs. projektor
További szempontok
A projektorok elsősorban filmnézésre valók, tévézésre nem alkalmasak. Tuner nincs bennünk, elektronika sem nagyon (a 24p-re azért többnyire felkészítik őket), ráadásul lámpájuk élettartama véges. Persze a tévéké is, de a projektorok lámpája jellemzően 2-4000 órát bír ki, míg egy tévé esetében 50 000 óra alatt csökken a fényerő a vásárláskori maximális érték felére. A lámpacsere költséges, így bár (például) számítógéppel összekötve a tévézés megoldható, nem érdemes a fél szemmel nézett esti híradóért bekapcsolni a projektort. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a normál felbontású műsor a hatalmas képméret miatt pocsékul fog kinézni a vásznon.
A véges élettartamú lámpa mellett a kivetítők legbosszantóbb tulajdonsága a zaj: a hűtőrendszer a halkabb jelenetek alatt szinte biztos, hogy hallható lesz – ha erre érzékenyek vagyunk, sok bosszúságot okozhat. A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy aktív hűtés egyes plazmatévékben is van.
A projektor rendszerint egy egyszerű megjelenítő (bár vannak kivételek), míg a tévéket a gyártók rengeteg extrával fel tudják szerelni. A rendelkezésre álló bemenetek száma például összehasonlíthatatlan, hogy csak egy dolgot említsünk, tévék esetében manapság már a 3-4 HDMI port az általános, míg egy projektoron jó, ha két digitális bemenet van.
Az olyan extrák, mint a kártyaolvasó, médialejátszó vagy DLNA-kompatibilis hálózati adapter a projektorokban szintén csak a legritkább esetben találhatók meg.
Természetesen nem kerülhetjük meg a 3D kérdését sem; elvileg és a gyakorlatban is mindhárom technológia alkalmas lehet 3D-s kép előállítására, hiszen ennek a legfontosabb technológiai feltétele a legalább 120 Hz-es képfrissítési frekvencia és a HDMI 1.4a szabványú bemenet megléte. Azonban jelenleg a projektorok előnyben vannak a 3D terén is; két készülékkel és speciális kiegészítőkkel ugyanis akár Full HD-s, passzív 3D-s rendszert is kiépíthetünk, amely a tapasztalataink szerint komfortosabb és kényelmesebb, mint az aktív shutteres 3D. (Nyilván ez a két projektor, a speciális vászon és az egyéb kiegészítők miatt szintén drága mulatság.)
Még valami: a projektorok elhelyezése miatt szinte biztos, hogy műsorforrás és a kivetítő között legalább 5-6 méter lesz a távolság, azaz az olcsó, 1-1,5 méteres HDMI kábelekkel nem sokra megyünk, vásárolnunk kell egy speciális, hosszú példányt, ami ismét csak növeli majd a költségeket. Egy profi darab akár 15-20 ezer forintba is kerülhet!
Fogyasztás
A tévék és a projektorok fogyasztása között túl nagy eltérés nincs; főleg akkor, ha az energiaigényt a képátló figyelembevételével határozzuk meg. Egy LCD-tévé 40"-es méretben jellemzően 90-200 wattot, egy plazmatévé 150-300 wattot eszik. A projektorok esetében típustól függően 200-400 wattos energiafelvételre számíthatunk - képmérettől függetlenül, ami akár 100"-es is lehet.
Összefoglalás
A tévék előnye a jobb kontraszt, a jobb szerelhetőség és az, hogy univerzálisan használhatók tévéadásokhoz, számítógéphez, Blu-ray lejátszóhoz, játékkonzolhoz egyaránt. Projektort csak filmekhez (esetleg játékkonzol mellé) érdemes választani; ekkor viszont nagyon. Azonban azt figyelembe kell venni, hogy a kivetítőhöz nagy(obb) hely kell, illetve tudni kell azt is, hogy bár a megjelenítő ára a képméretet is figyelembe véve kedvezőbb, több a járulékos (illetve a később felmerülő) költség.
