Kipróbáltuk: Raspberry Pi (XBMC-vel)
A Nagy Britanniában bejegyzett jótékonysági egyesületként működő Raspberry Alapítvány nem éppen a legjellemzőbb társasági forma egy technológia eszköz fejlesztéséhez és gyártásához, de az alapítókat nem elsősorban üzleti célok, mint inkább egy fontosnak érzett probléma megoldása hajtotta. Az elmúlt másfél évtizedben a PC fejlődésével ugyanis eltűntek a piacról azok az olcsó számítógépek, amelyeken a ma harmincas éveiben járó generáció, köztük mi is, könnyen követhető módon ismerkedhetett meg a számítástechnikával és a programozással. Az egyszerű Commodore 64-ek, Amigák és ZX Spektrumok helyett ma már csak drága és komplex számítógépek kaphatók, amelyek gyakran túl bonyolultak is a programozás alapjainak egyszerű megértéséhez.
Mi az a Raspberry Pi
A lökést nyilván a mobiltelefonokban alkalmazott processzorok árának csökkenésével fordítottan arányos teljesítménynövekedése adta. Ezek a lapkák lehetővé tették, hogy tavaly nyárra a Raspberry Alapítvány egy 35 dolláros (kevesebb, mint 8 ezer forint, de idehaza áfával kb. 10 ezer forint) számítógép alaplapot dobjon a piacra. Azért nem komplett számítógépről írunk, mert a Raspberry Pi teljesen működőképesen, de perifériák, kábelek és adapterek nélkül érkezik. A nagyjából bankkártya méretű (8,6 cm × 5,4 cm × 1,7 cm) nyákra egy Broadcom BCM2835 SoC (700 MHz-es ARM1176JZ-F processzor illetve Dual Core VideoCore IV videoprocesszor) lapka, 512 MB SDRAM és néhány visszajelző LED került. A kis méret ellenére a lapkát jól felkészítették kommunikációra és mindenféle periféria fogadására is, így van rajta 10/100-as Ethernet csatlakozó, 2 db USB 2.0-ás csatlakozó, HDMI kimenet (v1.4 kompatibilis), RCA kimenet (PAL és NTSC), 3,5-es jack hangkimenet és egy SD kártyahely is. Ez utóbbi azért is lényeges, mert Raspberry Pi nem rendelkezik saját háttértárral, így minden esetben az SD kártyahelyre tett memóriakártya szolgáltatja az elsődleges boot szektort. A számítógép áramellátást egy legalább 700 mAh leadására képes USB portról (praktikusan hálózati USB töltőről) kell biztosítani. A töltő és a kábel viszont a többi kiegészítőhöz hasonlóan nem része a csomagnak.
A Raspberry Pi tehát egy olyan számítógép, ami önmagában még elindulni sem képes, de mégsem kell vagyonokat ölni bele, hogy bekapcsolható és használható legyen. A legalapvetőbb működéshez egy USB csatlakozós töltő (minimum 700 mAh), egy micro USB kábel, egy SD memóriakártya (célszerű gyors, legalább 1 GB-os kártyát választani), egy HDMI kábel (vagy CRT tévé esetén RCA kábel és 3,5-es jack csatlakozós hang kábel) szükséges. Ha a számítógéppel szeretnénk a helyi hálózatra vagy az internetre is csatlakozni, akkor természetesen szükség lesz egy Ethernet kábelre vagy egy USB-s wifi adapterre is. Ha nem médialejátszóként használjuk és az eszköz a hálózaton lóg, akkor persze a TV-re sem kell csatlakoztatni, de esetünkben a TV kimenet az eszköz egyik legfontosabb csatlakozója, így a kábelezés elkerülhetetlen. Persze ha bármit is kezdeni szeretnénk a Raspberry Pi-jal, akkor természetesen szükség lesz egy USB-s billentyűzetre és a kezelőfelülettől függően egy USB-s egérre is.
Ezekkel a kiegészítésekkel a rendszer már működőképes is, de aki nem akar csupasz lapkát nézegetni a tévéje környékén, annak érdemes 12-14 dollárt áldoznia egy speciálisan a Raspberry Pi-hoz készült műanyag tokra is. Mi egy átlátszó verziót használtunk.
Mi az az XBMC?
Az XBMC a napjainkban elérhető legnépszerűbb médialejátszó szoftver. Népszerűségének alapja a nyílt forráskódból származó ingyenesség mellett a nagyfokú bővíthetőség, illetve az is, hogy lassan már nincs olyan eszköz, amin ne lehetne elindítani. Az természetesen alap, hogy Windowson, Macen és Linuxon fut, de nem probléma az Apple TV-n, iPhone-on, iPad-en vagy Androidos eszközökön való futtatás sem. Mostanában kezdenek megjelenni az olyan komplett médialejátszó rendszerek is, amelyeket eleve XBMC-vel szállít a gyártójuk. Természetesen a Raspberry Pi megjelenése után nem kellett sokat várni arra, hogy ezen a rendszeren is elinduljon a népszerű multimédia alkalmazás, ma pedig már három különböző fejlesztés is kínál egyből XBMC-t indító operációs rendszert Raspberry Pi hardverre. Mindhárom megoldás egy Linux alapú operációs rendszert optimalizál olyan módon, hogy az csak az XBMC futtatásához szükséges legalapvetőbb elemeket tartalmazza, és a felhasználó a Raspberry Pi bekapcsolása (áram alá helyezése) után a lehető leghamarabb a teljes értékűen működő XBMC-ben találja magát.
Nekünk a Raspberry Pi elsősorban mint gazdaságos médialejátszó megoldás jutott az eszünkbe, ezért természetesen mindhárom rendszerrel tettünk egy próbát. A tapasztalatainkat a következő oldalon összegezzük.
