HTC Desire 601 okostelefon teszt

Multimédia

A HTC telefonjai multimédiában mindig is erősek voltak, így az az igazság, hogy a HTC One funkcionálisan csak minimális pluszt hoz az elődökhöz képest; például azt, hogy az előlapra helyezett külső hangszóró zenehallgatás közben is tűrhető minőséget produkál. A felületek újrarajzolása azonban nem maradt el, így a HTC saját Zene alkalmazása is a Sense 5.0 többi részével harmonizáló külsőt kapott. A programmal a telefonon tárolt zenék mellett a 7digital online zeneboltból vásárolt tartalmakat is elérhetjük (illetve természetesen vásárolni is tudunk), valamint a TuniIn Radio internetes csatornáit is. A zenék többféle szempont alapján listázhatók (album, előadó, zeneszám).

A SoundHound a zeneszámok „hallás utáni” felismerésére képes, találat esetén pedig információkat is kérhetünk a dalról, valamint kereshetünk dalszövegre illetve kapcsolódó YouTube videókra is. A zenelejátszóhoz sajnos nem tartozik equalizer. A HTC-től megszokott módon a zene widget a lezáró képernyőn is látszik – és természetesen használni is tudjuk itt. A beállítások között a hálózaton elérhető DLNA klienseket is megkereshetjük, illetve csatlakoztathatunk Bluetooth hangszórókat is. Akinek esetleg nem jönne be a HTC-s Zene, az használatha a Google-féle Play Zenét is.

Az FM-rádió szépen teszi a dolgát; nincs benne túl sok opció, de éppen ezért könnyű kezelni. A szoftver az RDS információkat is kezeli természetesen, és innen is használható a SoundHound – aminek, valljuk be őszintén, itt van igazán értelme, nem a zenelejátszónál.

A képnézegetéshez használható galéria 6×4-es elrendezésben mutatja a képeket, igazi extra funkciója nincsen, hacsak az nem, hogy aláfestő zenével diavetítésre is képes, valamint a telefon összes létező megosztási funkcióját ki tudja használni. Az appal a fényképezőgéppel készített fotók mellett a Flickr és Facebook albumokat, valamint a telefonon lévő összes képet is megnézhetjük.

A galéria segítségével nyithatjuk meg a telefonon lévő videókat is; a One minden fontos formátumot kezel, és akár a 1080p felbontású videókat is támogatja, igaz, ennek nem sok értelme van, mert a telefon kijelzője csak qHD felbontású, az USB kimenet pedig nem rendelkezik MHL funkcióval.

Kamera

A hátlapon egy 5 megapixeles, autofókuszos, LED villanóval megtámogatott kamera kapott helyet, amelynek érzékelője 1/4 hüvelykes.

A beállításokból elég sok van, és pozitív csalódás, hogy a mobil a HDR módot is támogatja. Ezen kívül is sok minden állítható, például az ISO, az alapvető képjellemzők, a fehéregyensúly, stb. Kár, hogy az elkészült képek minősége nem nő fel a szoftverhez: a fotók elég zajosak, ráadásul a képek szélei elmosódnak.

Videózni 1080p-s felbontásban, 30 képkocka/másodperces sebességgel lehet, a minőségre ebben az esetben igazán nem panaszkodhatunk.

Internet

A böngésző nem más, mint a Google Chrome, amely ma már az asztali gépeknél megszokott környezetet nyújtja, szinkronizálási lehetőséggel, inkognitó móddal és füles böngészéssel. A kijelző elég nagy, nincs gond az olvashatósággal és kényelmes a böngészés is.

Összegzés

A HTC Desire 601 egy tisztességes iparosmunka, a mobil kategóriájához és árához mérten megfelelően teljesít. Ugyan több ponton is el tudnánk képzelni némi előrelépést (HD kijelző, NFC, jobb kamera), a végeredménnyel mégis elégedettek voltunk. A hardver elég gyors, a szoftver jelenleg a legjobb, és a telefon szerencsére nem rendelkezik olyan hibával, amely igazán bosszantó lenne. Az NFC sokaknak még nem létkérdés, a recsegő hátlap pedig valószínűleg nem tipikus jelenség, inkább betudható annak, hogy a hozzánk érkezett mobilt az átlagosnál sokkal többször szedték szét kíváncsi kezek.

A HTC ezúttal nem szállt ez az árazásban sem, a Desire 601-ért 90 ezer forint egyáltalán nem mondható soknak. Vannak persze konkurensek, például a Samsung Galaxy S4 mini vagy a hamarosan piacra kerülő Sony Xperia Z1S (Z1 mini), de érzésünk szerint felhasználói élményben a HTC Desire 601 jobb náluk.

A HTC Desire 601-et a HTC-től kaptuk tesztelésre, köszönjük.