Samsung Navibot S SR8980 porszívó robot teszt

Felépítés

A doboz mérete nagyon árulkodó. Ekkora térfogatba más gyártók a dokkolós modellekből is legalább kettőt csomagolnak. Természetesen nem a Samsung csomagolástechnológusai hibáztak, egyszerűen olyen nagy a készülék. Persze ha modulárisabbra, összeszerelősre tervezték volna a dokkolót, akkor nyilván lehetne kisebb csomagban is árulni, de van abban valami megnyugtató, ha valami jó nagy terméket kapunk, ha már ennyi pénzt kiadunk érte.

Pedig maga a robot a kisebbek közül való. Bár a korong átmérője 35 cm, ami nagyjából megfelel az átlagnak (de semmiképp sem a legkisebb), a 8 cm-es magasság az egyik legkisebb érték a piacon. Így a Navibot olyan SR8980 olyan bútorok egy része alá is befér, ahová a többi robot nem képes bemenni, vagy ha be is megy, akkor beszorul.

A Samsung dizájnerei megérdemlik a vállveregetést. Bár nem az elegáns, konzervatív formát követik, mint mondjuk az iRobot, de a trendi, fiatalos dizájn is nagyon jól áll a robotnak. Látszik, hogy a koreai óriás sokat tanult a tévé és mobilgyártás területén a dizájn fontosságáról. Az egyetlen negatívum amit fel lehet ellene hozni az a fényes fekete borítás, amin minden porszem meglátszik. Ez ellen egy módon lehet védekezni: minden nap kell használni, hogy a lehető legkevesebb por szálljon a lakás levegőjében.

Az SR8980 a Navibot S széria csúcsmodellje, így majdnem mindenből a legjobbat kapta. Az egyetlen dolog, ami hiányzik belőle az az oldalra/előre kihajló oldalkefék, amelyekkel a sarkok takarítása válna hatékonyabbá. Ezt a funkciót azonban a Samsung csak egy másik modellbe építi be.

A robot fedlapja nagyon letisztult, elegáns. Nyomógombok nem kerültek rá, mivel az összes funkciót érintésérzékeny felületen vagy a mellékelt távirányítóval lehet beállítani. A korong alakú felület nagyjából középső részén van a nagyméretű kijelző, amin egy négy számjegy megjelenítésére alkalmas kijelző körül minden visszajelzés saját, dedikált piktogramot kapott. A kijelző alatti három érintőgomb funkciója egyszerű és egyértelmű. A megfelelő takarítási módot a bal oldali M feliratú gombbal lehet kiválasztani, majd a középső, play gombra emlékeztető felületet megérintve indítható és állítható meg a robot. A jobb szélső, kapu felé mutató ikonos gombbal a dokkolóra való visszatérést lehet kezdeményezni. Tulajdonképpen egy egyszerű rendszer, amivel a legfontosabb funkciók valóban kényelmesen elérhetők. A kijelző legfelső sorában lévő hárombetűs rövidítések a hét napjait jelölik, amelyek az idő és az időzítő beállításakor kapnak szerepet.

A kijelző fölött, a robot orra felé haladva találjuk a Visionary Mapping Plus System (szószerinti fordításban Látnok Térképező Plusz Rendszer, de nevezzük inkább Vizuális Térképező Rendszernek) plafont pásztázó kameráját. Ez a kamera a robot működése során folyamatosan felvételeket készít, amiket egy nagy panorámaképpé fűz össze, majd az így kapott plafontérképen jelöli be azokat a pontokat, ahol akadályba ütközött. A kamera már elmentett képét az aktuális képhez viszonyítva meg tudja állapítani a saját pozícióját, illetve ezeket az információkat fel tudja használni a kerekek elfordulásából számított pozíció és irány pontosításához. Ez a fajta helymeghatározás általában jellemző a koreai robotokra, hiszen ehhez hasonló navigációs rendszert használ az LG, a Yujin és a Moneual is a robotjaiban.

A robot orrán lévő apró kiemelkedés a Navibothoz mellékelt virtuális falak jelének érzékeléséhez szükséges optikai elemet tartalmazza.

A robot erősen gumírozott orrába a térképezős navigáció ellenére természetesen távolságmérő is került. Az infravörös diódákon alapuló rendszer feladata, hogy az akadályokhoz közelítő robotnak az ütközés előtti pillanatokban jelezze, hogy mire számíthat. Így a robot meg tud állni még az akadály előtt. Természetesen ez nem minden esetben működik, hiszen a vékonyabb széklábakat a többihez hasonlóan ez a rendszer sem érzékeli, így ilyenkor a robot ütközésérzékelője (belső gyorsulásmérő) lép akcióba. A sötétített ablak mögött egyébként található egy távirányító jeleit vevő szenzor is, amiből kettő jutott a robot hátuljára, a portartály két oldalára is. A gyorsulásmérők használata miatt a robot orra nem nyomódik be ütközéskor.

A robot tetejére ezúttal sem került semmiféle fogantyú, így a robot megemeléséhez mindenképpen két kézre van szükség. Furcsa, hogy ezt a funkció tcsak az amerikai gyártók tartják fontosnak.

A portartály az iRobot Roomba modellekhez hasonlóan a robot hátuljára került, de koncepciója és kialakítása is teljesen eltér attól. A legfontosabb, hogy a tartályban nincs szívómotor, így az akár vízzel is kimosható az elektromos alkatrészek megrongálódásának veszélye nélkül. A vákuum motor a robot besejébe került, ami a tartályon keresztül szívja a levegőt. A tartály felső vékony szeletét egy durva szűrő (inkább finom háló) választja le az alsótól. A levegő ezen keresztül távozik, a szűrő pedig összeszedi a nagyobb szennyeződéseket, így azok már nem torlaszolják el a HEPA szűrőt. A felső szegmensből a HEPA szűrőn vezet az út a robot belseje felé. A portartály méreta 0,3 liter, ami ugyan nem sok, de egy takarításra bőven elég. Dokkolás után pedig a szemét úgyis a dokkoló nagyobb tartályába távozik, így ennél nagyobb tartályra ennél a robotnál semmiképp sincs szükség. Ez a felépítés véleményünk szerint nagyon jó, egyedül a szívómotor teljesítményével nem vagyunk kibékülve, de erről majd később.

Ahogy azt már sok koreai robotnál láttuk, nem nagyon van rajta a készüléken légkivezető nyílás. A dolog teljesen érthetetlen, hiszen a beszívott levegőnek valahol távoznia is kell a készülékből. Ezt a Samsung az elemek illesztésénél oldja meg, ami lássuk be nem utal túl nagy légmozgásra. A kivett portartály mögött a vázon egy elhúzható szürke ajtó egy csatlakozót rejt. A pontos funkciója nem ismert.

A robot alján semmi különös nem látható. A Navibotot a szokásos módon két nagyobb kerék hajtja, amelyek eltérő fordulatszáma felel a robot fordulásáért. A harmadik, kitámasztó kerék egy függőleges tengely mentén 360 fokban körbe tud fordulni, de a Roomba robotokkal ellentétben a Navibot roboton a kerék nem szolgáltat adatot a robot elmozdulásáról. Az önálló egységet képező meghajtott kerekek meghibásodás esetén egy mozdulattal kiemelhetők és kicserélhetők, ami rendkívüli módon megkönnyíti a készülék javítását.

A tisztító egység a kerékhez hasonlóan szintén egyben kiemelhető. A robot egyetlen hosszú kefés hengerrel takarít, amin a kefesorok mellett gumilapátok is vannak. A hengert szíjhajtás forgatja, amit a mérnökök egy egyik oldalán átlátszó házba rejtettek, így az oda bejutó és ott felhalmozódó kosz mennyisége kívülről is jól látható. A kefe egyébként 4 cm-rel hosszabb, mint az előd modellben, így a tisztítási szélesség 16 cm-ről 20 cm-re nőtt.

A takarítási sáv szélességét a két oldalkefe növeli, elsősorban kemény padlón való használat során. A kefék a robot mellől is a robot alá, a kefés henger illetve a vákuum irányába söprik a koszt és a port, így növelve a takarítás hatékonyságát a falak és bútorok mentén.

A Samsung Navibot S SR8980 áramellátásáról egy 14,4V-os Li-ion akkumulátor gondoskodik, ami akár a felhasználó által is cserélhető módon került a robotba. Az akkumulátort rejtő mélyedésben található még egy USB csatlakozó, ami valószínűleg a szervizelésnél kap szerepet. Legjobb tudomásunk szerint eddig a gyártó nem adott még ki szoftveres frissítést a robotjaihoz, ezért egyelőre nem feltételezzük, hogy ez a csatlakozó a robot belső szoftverének a felhasználó általi frissítésére szolgálna.

A roboton nincs külön adapter bemenet, így csak a dokkolóra téve tölthető.

Az SR8980 különlegessége egyértelműen a dokkoló. A nagyjából 35 cm széles, 20 cm mély és 26 cm magas hasáb két részből áll össze. A jobb oldali részt szinte teljes egészében elfoglalja a portartály, ami hosszú időre elegendő helyet biztosít a robot portartályába átszívott kosznak. Az átlátszó falú tartály állapota kívülről is ellenőrizhető, porszákot nem tartalmaz. A tartályt a tetején lévő gomb megnyomása után tudjuk leemelni a dokkolóról, a port pedig az alsó lap lenyitása után tudjuk kiönteni. Nem tűnik rossz megoldásnak, de az ürítése egy papírporzsák használatával kényelmesebb (és persze drágább is) lenne.

A dokkoló másik oldalába került a porszívó motor és a HEPA szűrő. A dokkoló tetején lévő gombbal a robot portartályának ürítése külön is kezdeményezhető. A dokkoló íves felületén 4 visszajelző led található: power, töltés, automatikus ürítés, portartály megtelt. A dokkoló főkapcsolóját annak oldalára tették. A dokkoló felesleges kábelét nem lehet ugyan a dobozon belülre hajtogatni, mint más modelleknél, de a hátlapon kialakítottak 4 kampót, amire a felesleges kábel kényelmesen feltekerhető.

A dokkoló az elején lévő két kiemelkedő érintkezőn keresztül tölti a robotot. A szokásosnál nagyobb alap panelre a teljes robot felfér, amire szükség is van, hiszen a portartály ürítése a relatíve hátulra került kefés henger mentén történik. A dokkolóra felálló robot alsó nyílása nagyon pontosan passzol a dokkolón lévő 3 nyílásra, ami biztosítja, hogy a tartály ürítésekor a levegőbe a csatlakozáson keresztül ne kerüljön kosz.

A dokkolóhoz jár még egy rámpa is, amire szőnyegen való használatnál van szükség. Kemény padlón is használató, de azon kívül, hogy megnöveli a dokkoló méretét, haszna nincs.

Az infravörös jelekkel működő távirányító a külsejét tekintve keveset változott az előző generáció óta. A gombok száma nem, de a velük elérhető funkciók mennyisége megnőtt. A legtöbb gomb funkciója teljesen egyértelmű, az egyetlen trükköt a Timer/Weekly (Időzítő/Heti) feliratú gomb használata rejti. Egyszeri gombnyomással a Timer funkció érhető el, amivel a következő (egyszeri) indítás időpontja állítható be. A heti rutin programozásának eléréséhez a gombot legalább három másodpercig kell lenyomva tartani.

A robot mellé adott két virtuális fal a korábbi verzióhoz képest kisebb, kecsesebb lett, de C méretű akkumulátorok helyett D méretűt igényelnek. A fal tetején lévő kiemelkedés egyszerre szolgál bekapcsoló gombként és a robottal való kommunikációt biztosító optikai kapuként.