ASUS VivoMini UN45 teszt

Használat közben

A minigépeknél mindig felmerül, hogy pontosan mire is érdemes használni őket. A helyzet az, hogy a Celeron N3150-es sebessége bőven elég minden olyan feladatra, amire egy átlagos irodában vagy otthon számítani lehet: a dokumentumok szerkesztése, online szolgáltatások használata valamint a multimédiás fájlok kezelése nem jelent gondot, és ehhez még a 4 GB RAM is elég. Persze az igaz, hogy a gépet ésszel kell használni, ami alatt azt értjük, hogy nem tanácsos egymás mellett mondjuk 20-30 fület megnyitni a böngészőben amellett, hogy fut a torrent és a jobb felső sarokban még egy videót is nézünk. Viszont aki erre tud figyelni, annak valóban nem lesz gondja. Amire nem alkalmas a kütyü, az a hardverigényes alkalmazások futtatása; videót vágni ne is álljunk neki, de a Photoshop vagy a combosabb adatbázis-lekérések sem az a terep, amire a VivoMinit teremtették. A játékokról korábban már esett szó, a dedikált GPU a filmekhez megfelelő gyorsítást ad, viszont ahhoz nem elég jó, hogy akár csak HD felbontásban futtassuk a 3D-s játékokat.

A gép úgy érkezett az ASUS-tól, hogy kicsomagolás után azonnal lehetett használni, de nyilván aki barebone kiszerelést választ, annak még a Windows telepítésével is foglalatoskodnia kell. A tesztgépen természetesen a Windows 10 futott, amely fürgén, 15 másodperc alatt felállt, és igazából a programok indításának sebességére sem lehet panaszunk. A háttértár viszont iszonyatosan kicsi, alapból kevesebb mint 17 GB tárhelyünk van, így ha a Windows mellé feltelepítünk pár extra alkalmazást is, akkor a szabad kapacitást gyorsan 10 GB alá csökkenthetjük (ennyi szabad hely pedig nem árt ahhoz, hogy a Windows megfelelően működjék). És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy letöltenénk egy videót vagy felmásolnánk a nyaralási fotókat a szortírozáshoz. Az tehát elengedhetetlen, hogy a gép adattárolóját nagyobbra cseréljük, de legalábbis valamilyen külső merevlemezt társítsunk hozzá. Alternatíva lehet persze az is, hogy ha van NAS-unk, akkor azon jelölünk ki extra kapacitást, ez azonban a programok telepítéséhez szükséges helyigényt nem oldja meg.

A VivoMini UN45 nálunk járt példánya is csendes, az N3000-es CPU-val szerelt modell viszont teljesen hangtalan, mert abba még ventilátor sem került. De tényleg nem kell aggódni az N3150-es hőtermelése miatt sem, a légkavaró kis fordulatszám mellett, lényegében hangtalanul megbirkózik a feladattal. Ha huzamosabb ideig csúcsra járatjuk a processzort, akkor azért a ventilátor is hangosabb lesz, de süvítésre ilyenkor sem kell számítani, és a CPU lehűlésével gyorsan visszaáll a hangtalan állapot is.

Az USB 3.0 csatlakozókkal kapcsolatban érdekesség, hogy a gyorstöltés funkció is elérhető velük. Ezt a fícsört az ASUS segédprogramjával tudjuk aktiválni. Telefonok illetve táblagépek töltésénél ez nagyon jó szolgálatot tehet, hiszen nem kell feltétlenül a mobil saját töltőjét használni, az lehet a táskában vagy másik szobában (vagy ha a VivoMini az irodában van, akkor pedig nem kell a töltőt magunkkal vinni dolgozni.)

A masina fogyasztása is teljesen rendben van: alapjáraton 7 watt, teljes terhelésen pedig 19 watt az energiaigénye, vagyis a gép akkor sem terheli meg jelentősen a családi kasszát, ha folyamatosan bekapcsolva tartjuk.

Az érdekes kérdés, hogy a gép inkább irodai vagy inkább otthoni használatra ajánlható-e; igazán állást foglalni nem is akarunk, mivel az ASUS-nak sikerült egy olyan konfigurációt összerakni, amely mindkét esetben jól teljesít. Irodai környezetben a rajta lévő Kensington zár is jó szolgálatot tehet, és a felhasználás módjától függően az is elképzelhető, hogy a 32 GB-os tárhely sem lesz kevés. Ez utóbbi megállapítás otthonra legfeljebb akkor áll, ha a gépet főleg filmnézésre használjuk, hiszen ebben az esetben a tartalmakat a NAS-ról vagy a PC-ről tudjuk átküldeni. Otthoni környezetben (is) előny a csendes, szinte teljesen hangtalan működés, az viszont szűk keresztmetszet lehet, hogy a hangot digitális formátumban csak a HDMI-n keresztül tudja kiadni magából a gép.

Amire mindenképpen érdemes még kitérni, az az, hogy az ASUS elég rendesen telepakolta a gépet szoftverekkel, többségében persze saját alkalmazásaival, valamint a beépített hardverekhez tartozó programokkal. Ez önmagában nem feltétlenül lenne rossz dolog, viszont a kevés rendelkezésre álló hely miatt mindenképpen jobb megoldás lett volna, ha egyénileg lehet eldönteni, hogy kinek mire van szüksége. Az ASUS Business Manager például rengeteg olyan funkciót ad, ami inkább irodai környezetben jól jön; otthon például viszonylag kevés haszna van annak, ha mondjuk saját logót tudunk a Windows betöltéséhez beállítani. Fordítva pedig a Media Streamerre mondható, hogy irodában teljesen felesleges.

Összegzés

Az ASUS összerakott egy olyan minigépet, amelyet bátran lehet ajánlani otthoni környezetbe és irodai felhasználásra is, ha az átlagos igények kielégítésénél többre nincsen szükség. A VivoMini UN45 amellett, hogy ellátja feladatát, szinte teljesen halk, keveset fogyaszt és korlátozottan még bővíthető is. Viszont bármennyire is szeretett volna nagyon olcsó gépet építeni a tajvani gyártó, ez nem jött össze: a tesztgép 95 ezer forintos ajánlott ára nem túlzó, de felettébb kedvezőnek sem mondható. Még úgy sem, hogy ebben az árban már a Windows 10 is benne foglaltatik.