Kötelező garancia lesz a programokra?
Németországban egy új törvényjavaslatot adtak be, amelynek lényege az, hogy a szoftverfejlesztők felelősséggel tartoznának az alkalmazások működéséért; praktikusan a dolog azt jelenti, hogy amennyiben valakit vagy valamit (egy céget, vállalatot) bármilyen hátrány ér oly módon, hogy az egy, a szoftverben lévő biztonsági hibára vezethető vissza, a fejlesztőt kártérítési kötelezettség terhelné. Maga az ötlet nem új, szerte a világban felmerült már hasonló kezdeményezés, azonban erősen kétséges, hogyan lehetne egy ilyen jellegű szabályozást a gyakorlatban is alkalmazni.
A számítógépes programokban lévő hibák rendszerin nem szándékosan kerülnek a szoftverbe, így kissé túlzásnak tűnik minden apróság miatt felelősségre vonni a gyártókat. A javaslat sem ezt tűzné ki célnak; a feltárt, de hanyagságból vagy tudatos döntés alapján (időben) ki nem javított hibákért és az elhallgatott hibákért szankcionálna. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy a frissítéseket nem elég elkészíteni, azokat telepíteni is kell, ami viszont – kevés kivételtől eltekintve – már nem a fejlesztők, hanem a felhasználók/üzemeltetők feladata. Márpedig tény, hogy a frissítést az otthoni felhasználók is szeretik halogatni, és ez a fajta viselkedés a nagyvállalatokra is jellemző, mivel ezek a cégek a rendszer bármilyen jellegű változtatása előtt szeretnek kompatibilitási teszteket végezni.
A szoftvergyártók a kalózkodás kapcsán régóta érvelnek azzal, hogy az általuk fejlesztett programok ugyanolyan termékek, mint a fizikai valójában létező árucikkek; ezt a szemléletet azonban csak addig vallják magukénak, amíg bevételtől esnek el. Azt viszont elfelejtik, hogy a fizikai termékekre kötelező garancia a szoftverek világában szinte egyáltalán nem létezik, legfeljebb pár napos visszavásárlási garanciát kaphatunk, de ennyi idő alatt a biztonsági hibák nem szoktak kiderülni. A tervezet részletei még nem ismertek, azt például nem tudni, hogy az elvárt garancia (vagy felelősségvállalás, nevezzük bárminek), milyen időtávra vonatkozna. A törvényalkotók még ebben a ciklusban, vagyis a nyári szünet előtt szavaznának a javaslatról, így ha minden jól megy, pár hét múlva már többet fogunk tudni a dologról.
Amennyiben a törvényt elfogadják, az akár már a nyár elején életbe léphet. Azt viszont nem tudjuk, hogy a gyakorlatban bármilyen szinte be lehet-e majd tartani, tartatni egy ilyen jellegű szabályozást. A garancia megkerülése ugyanis nagyon egyszerű: felhasználói oldalról elég annyi, hogy a programot külföldi áruházban vásároljuk meg, a gyártóknak pedig elég kiírni az alkalmazás mellé azt, hogy Németországban az adott szoftver nem használható. A törvénynek főleg azok a nagy cégek lennének a vesztesi, akik általában amúgy is figyelnek a biztonsági hibák javítására: egy Microsoft például nem tudná megtenni, hogy a Windows hivatalosan kivonja Németországból.
