Skip to main content

5G-vel oldaná meg a drónkérdést az Ericsson

FacebookFacebookFacebookFacebook
Nem vitás, hogy a drónokból egyre csak több és több lesz, így kell valami, ami kontrollálja a repülésüket.
Hirdetés

Az amerikai kormányzati szervek több szabályt és ajánlást is kidolgoztak már az apró légi járművek üzemeltetésével kapcsolatban, amiben olyan előírások szerepelnek például, hogy repülőterek közelében, mások magánterületén bizonyos magasság alatt, stb. nem lehet repülni. A gond csak az, hogy ezeket a szabályokat azoknak az embereknek kell(ene) betartania, akik irányítják a drónokat – nos a gyakorlat azt mutatja, hogy bár a többségben megvan a hajlandóság erre, mivel nem képzett pilótákról van szó, hibák rendszeresen előfordulnak. Ráadásul nem kevés azon renitensek száma sem, akik szándékosan sértik meg a repülési tilalom alá eső zónák határait.

Az Ericsson Research (amely az anyavállalat egyik kutatási részlege) megoldást keres erre a problémára; sikerült is prototípus szinten kidolgozni egy olyan platformot, amely megakadályozza a drónokat, hogy azok tiltott területre repüljenek be. A rendszer létrehozásakor abból indultak ki, hogy a drónokban minden energiát a repülésre, praktikusan a motorok tápellátására kell használni, ezért magukra az eszközökre nem lehet komplex számítási feladatokat bízni. Internetkapcsolattal ugyanakkor egyre több modell rendelkezik, ezeknél semmibe sem került az aktuális pozíció és a repülési irány felhőbe való továbbítása – ahol egy nagyteljesítményű rendszer elemzi az útvonalat, és szükség esetén megállásra vagy a repülési irány megváltoztatására utasítja a drónt. A felhő alapú működés előnye, hogy a tereptárgyak és a tilalmi zónák adatbázisa jobban karban tartható, egy új szélerőmű beüzemelése után például könnyen virtuális zárat alakíthatnak ki annak közvetlen környezetében.

A technológiát az Ericsson egy haptikus kontrollerrel demózta; a rendszert úgy állították be, hogy csak egy bizonyos magasságig emelkedhettek a drónok, a kar pedig, a haptikus visszajelzésnek hála, a plafon elérése után nem is volt tovább húzható.

Hogy mindez hogyan csatlakozik az 5G-s hálózatokhoz? A válasz nagyon egyszerű: egy ilyen irányítási rendszert kevés adat küldését igényli, viszont hatékony működésének alapfeltétele az alacsony késleltetés, amely az ötödik generációs hálózatok üzemeltetésének egyik legfőbb előnye lehet majd. Az Ericsson egyelőre csak teszteli, hogyan lehetnek az elképzeléseket megvalósítani a gyakorlatban, de mire az első 5G-s hálózatok működni kezdenek, ebből a dologból akár még lehet is lehet valami.