- 2018. december 13., 11:00
Lehet, hogy azoknak lesz igaza, akik szerint a Huawei pénzügyi vezetőjének letartóztatása csak politikai játszma.
Hirdetés

A múlt héten írtunk arról, hogy Kanadában letartóztatták Meng Van-csout, a Huawei pénzügyi igazgatóját, mégpedig az USA kérésére. Tegnapi kiderült az is, hogy 10 millió kanadai dolláros óvadék fejében Menget szabadon engedik, azonban házi őrizetben tartják, és továbbra is lehetséges, hogy kiadják az Egyesült Államok részére. Kanada leszögezte ugyanakkor azt is, hogy a kiadatásra csak akkor kerülhet sor, ha garantált, hogy a háttérben nem húzódik semmilyen politikai szál. Ez azért érdekes, mert a történet egy újabb csavarral folytatódott: tegnap Donald Trump bejelentette, hogy kész beavatkozni az ügybe, ha azzal az USA és Kína közötti, eléggé megromlott kapcsolat helyrejöttét elősegítheti, és ezzel a két ország közötti kereskedelmi megállapodást tető alá tudja hozni.

Amerika és Kína között a viszony hosszú ideje feszült, az USA importvámok kivetésével terhelte a kínai árucikkeket, és valószínűleg további szigorítások várhatók – az újabb vámok kivetését azonban a Fehér Ház három hónapra elhalasztotta.

Azt egyelőre nem tudni, hogy Menget pontosan mivel vádolják, azonban belső források szerint azért tartóztatták le, mert a Huawei 2009 és 2014 között kijátszhatta az Irán elleni szankciókat azzal, hogy egy leányvállalata, a Skycom segítségével olyan termékeket is szállított az országba, amelyek amerikai technológiát is tartalmaznak. Ez elég súlyos vád, azonban nem ez lenne az első eset, hogy Trump beavatkozik egy Kína számára kedvező döntés érdekében. Korábban a ZTE-vel kapcsolatban tette ezt meg az USA elnöke; a ZTE szintén az Irán elleni szankciók megsértése miatt került bajba, amikor az amerikai vállalatok számára megtiltották, hogy bármit szállítsanak számára. Ez gyakorlatilag a termelés teljes leállítását jelentette, és rövid úton a ZTE megszűnéséhez vezetett volna, de aztán Trump beavatkozott, és néhány szívességért valamint jövőbeli garanciákért cserébe visszavonatta a tiltó határozatokat.

A Huawei esetében is hasonló forgatókönyv érvényesülhet, bár nem lennénk meglepve, ha ezúttal Kína már nem lenne annyira hálás. Az ügy káros hatásai nyilvánvalóak – ráadásul ezúttal már nemcsak az amerikai-kínai, hanem a kanadai-kínai kapcsolatok is megsínylik a viszályt.

A hivatalos ügymenet szerint egyébként a kiadatási kérelem beérkezését követően Kanada 30 napon belül kell, hogy döntsön arról, érdemben foglalkozik-e a kérelemmel vagy sem; ha igen, akkor tárgyalást követően hoznak majd határozatot, amely ellen viszont több fórumon is lehet tiltakozni. Így a procedúra akár évekig is könnyen elhúzódhat.

Hozzászólások