iRobot Scooba 450 felmosó robot teszt
Tapasztalatok
Bár a külső dizájnt mi nagyon gagyinak érezzük, a burkolat alatt lévő technológia figyelemreméltó. Az egyik legfontosabb dolog vele kapcsolatban az, hogy a korábbi Scooba modellekben használ iRobot AWARE Robot Intelligence System helyett iRobot iAdapt irányítja a robot mozgását. Ezt a rendszert az iRobot a Roomba modellekben igazán jól kitesztelte, így itt már nem okozott csalódást. Nem akadt el, mint elődje, a burkolatváltó síneken is többnyire átment (ez persze akár lehet gond is, ha a sín túloldalán egy érzékeny fapadló van), de egyszer sem akadt el rajtuk. A szőnyegekkel sajnos nincs ilyen jó barátságban, mert ezekre néha megpróbált felmenni, és ahelyett, hogy lejött volna, gyakran el is akadt.
A takarítandó terület behatárolásához egy virtuális falat mellékelnek, ami sok lakásban valószínűleg nagy segítség; a tesztkörnyezetben azonban ez nem sokat ért, mert nem volt elég az egybenyitott konyha-étkező-nappali-előszoba négyesről a nappali leválasztására, így csak külön az előszobát vagy külön a konyhát lehetett kitakaríttatni.
Az viszont érthetetlen, hogy miért ragaszkodik az iRobot továbbra is a véletlenszerű mozgáshoz, mikor az Evolution Robotics megvásárlásával a birtokába került a beltéri navigációs rendszernek becézett NorthStar is, ami a Braava robotokban már évek óta bizonyítja, hogy kiválóan és láthatóan olcsón képes segíteni a robotok mozgását még több helyiségben is. A robot limitált használhatósága is részben erre vezethető vissza, hiszen a véletlenszerű mozgás mellett előfordul, hogy egy-egy területre 4-5 alkalommal is visszamegy a robot, miközben két vagy maximum három alkalom is elég lenne. Ezt viszont csak szisztematikus területlefedéssel lehetne megoldani, amitől az iRobot a Scooba esetén továbbra is elzárkózik.
Ahogy az a takarító modul leírásánál is látszott, a teljes takarítási folyamat kicsit furcsa és a véletlenszerű mozgás miatti ismétlésekre épít. Így az első menetben elég csak a folyadékot a padlóra vinni, majd mikor a robot úgy ítéli meg, hogy már elég nedves a padló, akkor neki lehet állni a kefével fellazítani, majd a lehúzóval begyűjteni a koszt. Mivel takarítás során a robot alját nem látjuk, nehéz megmondani, hogy mikor mit csinál, de nekünk nem tűnt fel, hogy lennének ilyen fázisok. Olyan, mintha ezt a négy lépést a robot a bekapcsolástól a takarítás végéig folyamatosan művelné. Talán csak a folyadék adagolást szakítja meg valamivel a takarítás vége előtt.
A takarítás minőségével alapvetően elégedettek voltunk. Bőven hozta azt a szintet, amit elvártunk. A bútorok és falak mellett néhány cm-t sajnos kihagyott, de a többi területen, ahova eljutott szépen összeszedte a makacsabb koszokat is. A külön piszkosvíz-tartálynak hála a padlóra mindig csak tiszta folyadékot engedett, ami a takarítás minőségére nagyon jó hatást gyakorolt.
Nem tudjuk, hogy mi okozta, de a robot egy alkalommal teljesen szárazon üzemelt, annak ellenére, hogy a tartálya tele volt folyadékkal. A „műszak” végén a piszkos tartály üres, a szívócső pedig teljesen száraz volt, ami azt mutatta, hogy végig szárazon ment. Ha valamiért nem tudta felszívni a folyadékot a friss tartályból, akkor illett volna erről leállás után egy hibaüzenettel értesíteni a felhasználót. A következő bekapcsolásnál a Scooba már rendben üzemelt.
A robot a mai csöndes porszívókhoz képest hangos, de egyébként teljesen elviselhető 74-75 dB(A)-es hangszinttel dolgozik. Fogyasztása töltés közben 24 Wh.
A szárítós dokkoló, bár szépen néz ki, amikor új, a fényes felülete miatt nem tűnik praktikusnak. Bár valóban nem árt a robothoz egy olyan dokkoló, amire csak rá kell tenni (nem kell keresni a csatlakozót és nem hever a földön egy külön hálózati adapter), de a 24 ezer forintos ár egyszerűen rablás egy darab műanyagért. Ennek egyszerűen a robot tartozékának kellene lennie.

