Drasztikusan nőhet a HDD-k kapacitása
Bár az előzetes szimulációk szerint a 2006-ban bevezetett PMR (Perpendicular Magnetic Recording) technológia segítségével még bőven lehetne növelni a merevlemezek kapacitását, ehhez szükség lenne arra is, hogy az író/olvasó fej méretét a jelenleginél jóval kisebbre lehessen tervezni. Ez egy olyan dolog, amivel a Seagate mérnökei már régóta kísérleteznek, egyelőre azonban úgy tűnik, hogy a jelenleg alkalmazott, kb. 0,3 mm-es méretnél nem lehet lejjebb menni.
Bár alternatív technológiák már léteznek arra, hogyan lehetne a kapacitást növelni (a Seagate például az évtized végére akár 60 TB-os meghajtókat is jósol egy új eljárás, a HAMR bevezetésével), ezek egyelőre vagy nem elég kiforrottak vagy nem elég olcsók ahhoz, hogy tömeggyártásban is megjelenjenek. A Seagate így kénytelen volt alternatív megoldáshoz folyamodni, és a meglévő alkatrészeket használva, csupán az adatstruktúra átrendezésével növelni a kapacitást. (Ez egyébként nem új ötlet, 2009-ben a Western Digital is hasonlóval állt elő, amikor bevezette az Advanced Format eljárást; a szektorméret növelésével és az új hibajavító algoritmussal a kapacitás egy csapásra 11 százalékkal nőtt.
A Seagate legnagyobb adathordozója jelenleg 4 TB kapacitást nyújt, azonban ebben az egységben négy adattároló tányér van – ennyivel nem túl gazdaságos a gyártás, mert a gyártási költségek mellett a meghibásodási arány is (viszonylag) magas. De nemcsak a tányérok számának csökkentése miatt fontos az adatsűrűség további növelése, hanem azért is, mert a gyártók elemi érdeke, hogy évről évre nagyobb kapacitású egységeket tudjanak forgalomba állítani, hiszen csak így ellensúlyozhatják a HDD-k árának folyamatos csökkenése miatti bevételcsökkenést. (Ha nem számítjuk azt, hogy az SSD piacra is egyre inkább próbál mind a Seagate mind a Western Digital betörni.)
A HDD-k az adatokat koncentrikus körök mentén tárolják, a sávok „szélessége” pedig elég nagy ahhoz, hogy írásnál a szomszédos sávban lévő adatok ne sérüljenek. A Seagate mérnökei viszont kidolgoztak egy olyan eljárást, amivel lehetőség nyílik arra, hogy a sávok közötti távolság csökkenjék. Bár ez azt eredményezi, hogy egy adott sáv írása hatással van a szomszédos sávra, és így azt is újra kell írni, logikus, hogy szinte változatlan technológiai feltételek mellett elég nagy kapacitásbeli növekedést lehet elérni. A Seagate egyelőre 25 százalékos plusznál jár, így egyetlen tányéron már 1250 GB-ot képes tárolni, de várható, hogy a technológia tökéletesítésével az egységnyi területen elérhető kapacitás még növekedni fog valamelyest. Ahogyan korábban már utaltunk rá, az SMR (vagyis Shingled Magnetic Recording, kb. zsindelyező mágneses rögzítés) eljárás lényege az, hogy a vállalat az adattárolásért felelős sávokat egymásra csúsztatja (éppen úgy, mint tető befedésnél a fedőelemek helyezkednek el, innen a név tehát), amivel helyet lehet megtakarítani.
Alapesetben a sávok mérete az írást végző fej méretéhez igazodik (az olvasást egy kisebb egység végzi), az új elrendezésnél viszont maga a sáv kisebb, mint a fej mérete, ezért logikus, hogy az írás során nemcsak egy egész sáv „lóg” be a fej alá, hanem egy és még egy „kicsi”. Habár ezt könnyen lehet orvosolni úgy, hogy a következő körben a fej a szomszédos sáv tartalmát újraírja, a dolognak van egy nagy hátránya. Mégpedig az, hogy a szomszédos sáv újraírása időt vesz igénybe, ami csökkentheti az írási teljesítményt (az olvasási sebesség elvileg nem változik). Ráadásul a szomszédos sáv újraírásával az amellett lévő adatok is sérülhetnek, így azok újraírásáról is gondoskodni kell, és így tovább. Alapesetben a teljes meghajtót újra kellene írni, persze a valóságban azért erre nincs szükség, mert a Seagate a sávok elrendezését úgy oldotta meg, hogy bizonyos számú, egymást fedő sávot egy normál szélességű sáv is követ, így a kényszeres újraírást itt be lehet fejezni. Mindez még így is azt jelenti, hogy az (újraírási) teljesítmény drasztikusan, becsléseink szerint akár 10-90 százalékkal is csökkenhet, az elrendezés pontos mintázatától, a felírandó adat minőségétől, a meghajtón tárolt adatok elhelyezkedésétől és az írási algoritmus hatékonyságától.
Persze a lassabb működés nem minden esetben gond, egy otthoni NAS-ban például jobb, ha van plusz 25 százaléknyi tárkapacitás, mintha a meghajtó 150 MB/s-os sebességre lenne képes írásnál (ami valószínűleg úgysem lenne kihasználható) 30 MB/s helyett.
A Seagate első SMR technológiát alkalmazó meghajtói már gyártásban vannak, de megjelenésük 2014 előtt nem várható. A megoldás segítségével a Seagate jövőre 5 TB-os HDD-ket (is) tervez forgalomba hozni.
