Kötelezhet-e bíróság titkosítás feloldására?

Tegyük fel, hogy letartóztatnak, a számítógépünket elkobozzák, a törvény őrei pedig arra kíváncsiak, hogy mi rejlik a titkosított állományainkban. Ekkor a hagyományos válasz az, hogy nézzék meg, ha tudják! A dekódolásban való segítség sokak szerint egyet jelentene a tanúskodással saját magunk ellen, erre pedig alkotmányos jogainknál fogva nem vagyunk kötelezhetőek. Sem itt, sem a tengerentúlon. Van azonban egy állam, Massachusetts, amelynek a főbírósága egy nem túl régi ítéletében kimondta, hogy a vádlottnak kötelező dekódolnia titkosított adatait, az ügy kimenetelét ez a lépés ugyanis már nem fogja befolyásolni – mivel úgyis tudják, mi van a gépen. Ennélfogva pedig nem lenne bizonyító erejű az, amit onnan kiolvasnának, tehát az alkotmányos védelemre sincs szükség.

Az eset azért érdekes, mert Leol Gelfgatt, egy jelzálog-csalás vádlottja, letartóztatásakor a hatóságoknak mindent részletesen elmondott, azt viszont kijelentette, hogy a titkosított adataihoz soha nem fognak hozzáférni. Azt is elmondta, hogy meg tudja nyitni a védett állományokat, de erre nem hajlandó. A kényes helyzet e nélkül a hepciáskodás nélkül megelőzhető lett volna.

Az ítélet jelentősége elsősorban egyébként nem is a konkrét eset miatt nagy, hanem azért, mert az Egyesült Államokban, Magyarországgal ellentétben, precedensértékű a jog, ezért ott a hasonló, titkosított adatok körüli ítéleteknél biztosan fognak még erre az ítéletre hivatkozni.