A Philips majdnem megcsinálta a tökéletes szemüveg nélküli 3D-tévét
A Philips/TP Vision dobta a Dimencót és olyat mutatott, hogy a lélegzetünk is elállt. 3D szemüveg nélkül, de tényleg!
Már 2010-ben, amikor a Philips demózta a Dimencóval közösen fejlesztett szemüveg nélküli 3D tévéjét, megmondtuk, hogy a holland gyártó áll a legközelebb ahhoz, hogy használhatóvá/eladhatóvá tegye a rendszert. Akkor elhangzott, hogy 2013-ban akár már piacra is kerülhet a termék, de legyintettünk, mert a technológia messze nem tartott ott, hogy érdemes legyen vele komolyabban foglalkozni. Az álláspontunkat alátámasztotta a 2010-es CEATEC, a 2011-es IFA, a 2011-es CEATEC és az idei CES is, ahol egyetlen gyártó sem tudott jelentős áttörést elérni (pedig a Toshiba már forgalmazza is a szemüveg nélküli 3D-tévéit).
Ennek fényében a Philips némileg váratlanul, de hatalmasat durrantott itt Berlinben. A kiállított prototípus mellett egyébként majdnem szó nélkül elmentünk, mert az IFA-n főként a háztartási termékekre fókuszáló gyártó az egyik sarokba dugta el…
De mit tud ez a tévé, amit más gyártók termékei nem? Gyakorlatilag mindent, ami ahhoz kell, hogy kereskedelmi termék legyen belőle: alig van holttér, szinte teljesen szabadon mozoghatunk a tévé előtt, jó a mélységérzet és a felbontás is. Egyszóval visszakozni vagyunk kénytelenek, korábban nem hittük, de mégis nagyon úgy tűnik, hogy lesz használható (ráadásul nagyon jól használható) szemüveg nélküli 3D tévé és valószínűleg nem is kell már sokáig várni rá. Az alkalmazott rendszer viszont még nem tökéletes, csupán azt demonstrálja, hogy valóban nagy fejlődést lehet elérni. A Philips 4K-s LCD-panelt használ, 10 optimális nézési ponttal és 16 view-val – csak összehasonlításképpen, eddig a gyártók egy 4K-s panelből 5-7 optimális nézési pontot és 9 view-t tudtak kicsikarni. Már ebből is sejthető, hogy a Philips valami újat talált, ha viszont azt is hozzávesszük, hogy a felbontás 3D-ben az eddig konfigurációban elérhető HD részletesség helyett Full HD, akkor teljesen biztosak lehetünk benne. Csak az a kérdés, hogy mit – sajnos nem árulták el a pontos működési elvet nekünk, csak annyit, hogy a tévé továbbra is lentikuláris elven választja szét a bal és a jobb szemnek szánt képet, tehát a panel előtti szűrő apró lencsékkel irányítja a fényt.
Ami még érdekes, az az, hogy az optimális nézési helyek valójában nem helyek, hanem sávok; ha kb. két méterről nézzük a tévét, akkor kb. 30-40 cm-es sávról beszélünk, ami már bőven elég ahhoz, hogy filmnézés közben ne kelljen görcsösen tartani a fejünket, nehogy szétessen a kép. A kiállított prototípuson egyébként volt egy sweet spot jelző is (középen, lent: egy csík ok, két csík nem ok). A videóban azt próbáljuk megmutatni, hogy mennyit lehet mozogni, de nem hibáztatunk senkit, aki erre nem jön rá a filmből…
A tévé képminősége teljesen rendben van, nyoma sincs a korábbi szemüveg nélküli rendszerek szemcsés, darabos képének – ha csak fél szemmel néznénk a képet, akkor nem tudnánk megkülönböztetni a képet egy sima 2D képtől, ennél nagyobb dicséret pedig valószínűleg nem is kell. A térérzet is jó, határozottan jelen van, bár érezhetően nem ugranak ki annyira a tárgyak, mint egy szemüveges rendszernél. Ezt a Philips standján is elismerték, és egy érdekes adattal is gazdagabbak lettünk: a szemüveg nélküli tévé 30 cm-es sávban tudja a képet visszaadni, míg egy szemüveges rendszer kétszer ekkora területet tud „lefedni”. A további fejlesztéseknek éppen az lesz az egyik célja, hogy a mélységérzetet növelni lehessen, a másik pedig az, hogy a zónák közötti határvonal teljesen eltűnjön. Mit is mondhatnánk? Csak így tovább…