HDI Dune MAX médialejátszó teszt

Használat

A MAX jelenleg a Dune csúcskészüléke, ennek megfelelően minden általunk kipróbált formátummal boldogult. Még a 90 Mbps feletti és az L5.1 szintbeállítással kódolt H.264 tömörítésű videókat is hibátlanul, akadozás nélkül játszotta le, és simán boldogult valamennyi, a specifikációkban szereplő formátummal és konténerrel, amit csak feltöltöttünk rá.

Ami a konténerek adta lehetőségeket illeti, a hangsávok kiválasztása minden esetben működött, az pedig nagyon tetszett nekünk, hogy nem egyszerűen csak válthatunk a hangsávok között, hanem egy kis menün láthatjuk is az adott sáv tulajdonságait.

Ugyanez a helyzet a feliratok esetében is, itt ráadásul egy beállítások menü is rendelkezésre áll – ezzel módosíthatjuk az időzítést, a betűméretet, a színt és a felirat helyét is. A magyar ékezetek nem okoznak gondot a Dune-nek, de ezen, a magyar menürendszert figyelembe véve nem is lepődtünk meg. Lejátszás közben előre hátra mozoghatunk a filmekben, de megadhatunk százalékot (10%-os lépésekben, a távvezérlő számgombjaival) és időpontot is.

A képekbe belenagyíthatunk, illetve korrigálhatjuk a képarányt is, mivel mind függőleges, mind vízszintes irányban külön-külön is beállítható a zoom mértéke. Ha netán nem bíznánk a hálózat sebességében, még olvasási tesztet is végeztethetünk a lejátszóval.

A már lejátszott, de be nem fejezett fájlok esetén a Beállítások menüben megszabhatjuk, hogy a következő indításkor elölről vagy a legutóbbi ponttól folytatva induljon a lejátszás, és testre szabhatjuk azt is, hogy CD, DVD illetve BD betöltése esetén mi történjen.

Zenefájlok lejátszásában közepesen jónak mondható a készülék – bár minden formátummal boldogul, a funkciók listája nem túl gazdag. Az ID3 mezőket kiolvassa ugyan, viszont az albumborítók megjelenítésére már nem képes a Dune MAX, és dinamikus lejátszási listákat sem hozhatunk létre. Az M3U és PLS fájlokat azért felismeri, és a fájlok böngészőben való kijelölésével egyszerű listákat mi is készíthetünk. A Dune szolgáltatásai közé tartozik a képek lejátszása is – többféle áttűnési hatás és beállítható képváltási időköz áll rendelkezésre, viszont zenei aláfestést nem tudunk kérni.

A mai hálózati médialejátszók szinte kötelező tartozékai a különféle internetes extrák. Ezek közül a Dune MAX esetében a Bittorrent kliens, egy böngésző és egy kezdetleges internetes rádió- és IPTV vevő állnak rendelkezésre – ez a két utóbbi azonban még mindig inkább csak kísérleti stádiumban van, és beállításukhoz némi ügyeskedésre és szövegfájlok szerkesztésére lesz szükségünk. Az ehhez szükséges leírások megtalálhatók a netrádió és az IPTV megfelelő oldalán.

A Bittorrent használatához egy EXT2 vagy EXT3 fájlrendszerrel formázott meghajtóra lesz szükségünk, amit akár a lejátszóval is elkészíthetünk, mivel a Dune MAX alapvető fájlműveletekre (másolás, törlés, átnevezés, új könyvtár létrehozása és formázás) is képes.

Érdekes módon annak ellenére muszáj ezeket a fájlrendszereket használni, hogy a legújabb firmware már az NTFS írását-olvasását is támogatja, a FAT32-vel pedig eddig sem voltak gondok. A csatlakoztatott meghajtókat (belső HDD, memóriakártya és USB-s eszközök) egyébként elérhetjük a hálózaton keresztül is, mint megosztott mappákat, még a készülék készenléti állapotában is.

Érdekes, de a távirányítóval csak nehézkesen kezelhető extra a böngésző, amely többszintű nagyításra is képes, viszont elég lassú – ezen a téren még van mit fejlesztenie a HDI mérnökeinek, bár arra, hogy gyorsan ellenőrizzük mondjuk az időjárást, megfelel.

Összegzés

Kiváló minőségű, nagy teljesítményű, egyszerűen kezelhető és BD-olvasóval kombinált hálózati médialejátszó a HDI Dune MAX – mindent tud, amit ma egy ilyen eszköznek tudnia kell, bár a teljes funkcionalitás kihasználásához bővítésekre és némi kézi beállításra is szükség lesz.

Értékelés:

A HDI Dune MAX-ot a HDI magyar disztributorától, a NEON Multimedia Kft.-től kaptuk tesztelésre.