HTC One (M8) okostelefon teszt
Kezelőfelület (HTC Sense 6.0)
A HTC One (M8) az Android 4.2.2-es változatával érkezik, ennél azonban sokkal érdekesebb, hogy a telefonon debütált a Sense 6.0. A felületet alapvetően nem különbözik a Sense 5.0-tól; továbbra is a letisztult, sík ikonokat, felületeket helyezi előtérbe, és felépítése sem változott. Viszont rengeteg apró finomítást lehet felfedezni benne, valamint egy sor új funkciót is kapunk.
Tavaly azt írtuk, hogy a Sense 5.0 Google-konform lett, és mivel az alapok nem változtak, ez természetesen igaz a Sense 6.0-ra is. Kezdőképernyőből összesen ötöt használhatunk, illetve megkapjuk a Blinkfeedet is, amely továbbra is szerves része a rendszernek de most már el is lehet távolítani. A felületek kezeléséhez a csíptetős zoomot használhatjuk – így nemcsak az egyes panelek átrendezésre és törlésére valamint újabbak hozzáadására van mód, hanem arra is, hogy a képernyőre minialkalmazásokat pakoljunk ki.
Mivel nincsenek hardveres gombok, a kijelző alsó részét minden esetben a vissza, Home illetve feladatkezelő gombok foglalják el, felettük pedig öt ikont találunk, az Androidnál megszokott elrendezésben: két app, az alkalmazásválasztó majd megint két app követik egymást. Azt természetesen változtathatjuk, hogy melyik négy program legyen elérhető a minden képernyőn megjelenő fix sávban, viszont az alkalmazásválasztó továbbra is oda van hegesztve középre. Apró újdonság a Sense 6.0-ban, hogy ennek a fix sávnak nincsen többé háttere.
A Google konform felépítéssel együtt jár, hogy a HTC kevesebb widgetet rajzolt újra, több olyan funkció is van, amihez csak a Google-ben lévő alap felület használható. Az óra és a naptár viszont nem ilyenek; a HTC ugyan már váltott az ikonikussá vált órájáról, és helyette egy „lapos” verziót használ, de akinek a régi órára lenne igénye, azt is megtalálja a minialkalmazások választékában. Egy kezdőképernyőre továbbra is 4×4 ikon fér ki, viszont elférni biztosan el fogunk, mert az alkalmazásokat mappákba is tudjuk rendezni.
Az alkalmazásválasztó alapértelmezett helyzetben 4×5 ikont tartalmaz (át lehet kapcsolni 3×4-es elrendezésre is), a további programokhoz pedig függőleges irányban kell lapozni – nem görgetni, hanem lapozni. A Sense 5.0-ban elég nagy helyet foglalt el az alkalmazásválasztóban is megjelenő óra, szerintünk feleslegesen. A HTC-nél is így láthatták, ugyanis ez a felület kikerült innen. A programválasztó háttere fekete, a menüben viszont fehér alapon válogathatunk az opciók között. A HTC nem rendezte át a beállítási lehetőségek sorrendjét öncélúan, az ikonokat viszont lecserélte – az összhatás megítélése természetesen egyéni ízlés kérdése is, de szerintünk a Sense 6.0 gyönyörű.
Az értesítési sávot is újrarajzolta a HTC, de a funkcionalitáson nem változtatott: egy ujjal lehúzva az értesítéseket, két ujjal lehúzva pedig a kapcsolópanelt lehet elérni. A kapcsolóknál apró korlátozás, hogy legfeljebb csak egy tucatot lehet kihelyezni, de ebbe azért nem olyan nehéz beleférni. Apró figyelmesség, hogy a kétféle „roló” között a jobb felső sarokban lévő ikonnal át lehet váltani.
Érdekes, hogy a HTC szinte minden Android szolgáltatást úgy hagyott, ahogyan azt a Google is megálmodta, a lezáró képernyőről viszont eltűntette a widgetek kihelyezésének lehetőségét. Kérdés, hogy ez nagy veszteség-e; ezt mindenki döntse el maga. A lezárt telefonon így az óra és az időjárási adatok látszanak, valamint a feloldáshoz szükséges lakat és az a négy ikon, amelyeket a kezdőképernyők fix sora tartalmaz. Ebből talán sejthető, hogy a telefont fel lehet oldani úgy is, hogy rögtön elindítsa ezeket az appokat (csak fel kell húzni a kívánt ikont). A lakatot fel, balra és jobbra is lehet húzni, attól függően, hogy a Blinkfeedet, a normál kezdőképernyőt vagy a legutóbb használt panelt szeretnénk a feloldás után látni. A Sense testreszabhatóságának továbbra sincs párja, fentieken túl állítható többek között a betűméret és a betűstílus, vannak témák, stb.
A Blinkfeed a legjobban talán egy színes-szagos hírfolyamként jellemezhető; a felület a felhasználó közösségi életének mozzanatait valamint az érdekesebb híreket foglalja egybe. Közösségi oldalon például a Facebook és a LinkedIn frissítéseket láthatjuk itt, de megjelenik a felületen minden naptárbejegyzés illetve láthatjuk a kiválasztott csatornákból érkező híreket is. A kiválasztható elemek választéka szépen bővült, de saját RSS csatornát továbbra sem lehet megadni, hogy a dizájn mindvégig pofás maradjon. Az első verzióhoz képest fejlődés, hogy a Blinkfeed most már tematikus csoportosítás alapján színezi a híreket, ugyanakkor ha egy Facebook üzenetre például válaszolni szeretnénk, akkor a Blinkfeed átirányít a Facebook apphoz. A hazai tartalomforrások választéka igen szegényes, a „Magyar oldalak” csoportban csak az Index, a Dívány és a Sport Géza található meg.
A Sense 6.0 nagy újdonsága, hogy a kijelző kikapcsolt állapotban is érzékeli az érintéseket, és így egy sor extra funkciót érhetünk el. A dupla koppintással például be- és kikapcsolhatjuk a háttérvilágítást, hogy megnézzük az értesítéseket, a hangerőszabályzó nyomva tartásával pedig (feltéve, hogy a telefon alvó állapotban van és fektetve tartjuk) elindítható a fényképező. A lezárt telefon kijelzőjén mind a négy irányban végig simíthatunk, így feloldhatjuk a telefont és rögtön elindíthatjuk a Blinkfeedet, a legutóbb használt alkalmazást vagy a tárcsázót is. A One (M8) emellett arra is képes, hogy a csörgő telefont a fülünkhöz emelve automatikusan fogadja a hívást.
A HTC átrajzolta a feladatkezelőt is, amely egyszerre akár kilenc appot is meg tud mutatni előnézeti képpel, és arra is lehetőséget ad, hogy egyetlen érintéssel az összes futó programot bezárjuk.
A telefonon lévő hardver a Sense-et zökkenőmentesen futtatja, ami persze el is várható a jelenlegi legerősebb vastól. Ugyanakkor a HTC állítólag annyira megtisztította a kódot, hogy a 6.0-s verzió gyengébb hardveren is remekül működni fog.

