Rekordbüntetés a Samsungnak

Elsöprő győzelmet aratott az Apple a Samsung felett, miután egy amerikai bíróság múlt pénteki döntése kimondta: a Samsung megsértette a cupertinoi vállalat szabadalmait, azaz a hatóság bizonyítottnak látta, hogy a Samsung egyes termékei esetében valóban az Apple-t másolta. Az ítélet nem jogerős, a Samsung már jelezte, hogy fellebbezni fog.

Az Apple tavaly tavasszal indított hadjáratot a Samsung ellen, többek között Németországban, Hollandiában, Ausztráliában és az USA-ban. A folyamat több állomásáról itt a geeks.hu hasábjain is beszámoltunk – ez több tucat hosszabb-rövidebb hírt jelent annak ellenére, hogy csak a legfontosabb eseményekről számoltunk be. Már a legelején tudni lehetett, hogy nem lesz egyszerű a jogalkotók dolga, és az is biztos volt, hogy az egész ügy egyik, ha nem a legfontosabb állomása lesz az amerikai piacon meghozott döntés – amelyet a bíróság váratlanul gyorsan, hetek alatt hozott meg (amiben a bizonyítékok gyűjtésének ideje nincs benne).

Az Apple a Samsung termékei esetében kifogásolta többek között a kétujjas nagyítás, a dupla „klikkes” nagyítás és az egyujjas görgetés alkalmazását, a listák végén lévő visszapattanó effekt lemásolását, valamint azt állította, hogy a Samsung több készüléke esetében a formatervet is lopta. Eközben a Samsung is megvádolta az Apple-t azzal, hogy több, a vezeték nélküli kapcsolat felépítéséhez szükséges szabadalmat jogosulatlanul használ. Az amerikai bíróság végül – nem túl meglepő módon – az Apple-nek adott igazat, a Samsungot pedig kártérítésre kötelezte, amelynek végső mértéke 1,049 milliárd dollár. Az ítéletet követően mind az Apple mind a Samsung sajtóközleményt adott ki, előbb üdvözölte az ítéletet, amelyet úgy értelmezett, hogy egyértelmű megállapítása annak, hogy a termékek lemásolása nem járható út. A Samsung, amellett, hogy jelezte, a döntés ellen fellebbezéssel él, azt mondta, a határozat nem az Apple számára jelent győzelmet, hanem a fogyasztóknak jelent veszteséget, akik a jövőben kevesebb jó minőségű termék közül választhatnak majd.

Illúzióink ne legyenek, kb. nulla az esélye annak, hogy a fellebbezés során Amerikában egy amerikai állampolgárokból álló esküdtszék ne az Apple-nek adjon igazat, a kártérítés összege azonban még változhat. Akár néhány napon belül is, az esettel foglalkozó ügyész, Lucy Koh mondja ki ugyanis a végső szót, amikor az ítéletet kihirdeti.

Aprópénz a Samsungnak

1,049 milliárd dollár iszonyatosan sok pénz, és könnyen lehet, hogy a Samsung végül ennek többszörösét lesz kénytelen kifizetni – de a koreai vállalat mércéjével mérve így is csak aprópénzről beszélhetünk. A dél-koreai vállalat a 2011. pénzügyi évben 143 milliárd dolláros bevételt és 12 milliárd dolláros nettó profitot ért el, tehát a vállalat néhány napi bevételéből vagy egyhavi profitjából rendezni tudja a számlát, ha úgy alakul.

A bíróság döntése alapján vegyük úgy, hogy a Samsung tényleg másolt. Sőt, tételezzük fel a legrosszabbat: a Samsung rosszhiszeműen és tudatosan másolt. Mit kapott cserébe? Egy mobiltelefont-piacot, egy 1,049 milliárd dolláros számlált, meg annak a kockázatát, hogy a fogyasztók megbélyegzik. A per indítása óta eltelt reakciók alapján utóbbi nyugodtan kihúzhatjuk az egyenletből, nagyon úgy tűnik, hogy a vásárlókat nem érdekli, hogy mi inspirálta a Samsung termékeit; marad tehát a piaci részesedés és a büntetés. A dolog erkölcsösségén lehet vitatkozni, azon viszont nem, hogy a Samsung számára anyagilag megérte a stratégia.

Érdekes kérdés, hogy a Samsung számára mit hoz a jövő. Tippünk van: még nagyobb piaci részesedést. A Samsung számára nem idegen a „másolós” technika. Korábban a szórakoztatóelektronikai és az elektronikai iparban is alkalmazta ezt a gyártó, noha akkor ennyire nem kapott nagy publicitást mindez, mert nem volt egy Apple, aki a nyilvánossághoz fordult volna. Idővel azonban a Samsung kinőtte magát, és ma már senki sem úgy tekint a vállalatra, mint aki egykor a többieket másolta, hanem igazi innovátorként, aki rendszeresen versenytársai előtt vezet be technológiai újdonságokat. A mobilpiacon is hasonló folyamat figyelhető meg, a Samsung Galaxy S III alapján pedig úgy látjuk, hogy a Samsung közel van ahhoz a fázishoz, vagy már el is érte, hogy ebben a szegmensben is innovátorként tekinthessünk rá.

Mit akar(t) az Apple?

Az Apple jelen állás szerint kap 1,049 milliárd dollárt. Becslések szerint a cupertinoi vállalat minden egyes iPhone-on kb. 100-150 dollárt keres, tehát a kártérítés összege 6-10 millió készülék eladását ellensúlyozza, ha az iTunes-ból származó bevételt is figyelembe vesszük, akkor ennél kevesebbet. Az okostelefon-piac mai méretét tekintve ez nagyon kevésnek tűnik számunkra – igaz, csak az amerikai piacot alapul véve helytálló lehet a becslés.

A dolog viszont biztosan nem ennyire egyszerű, ennél több kell, hogy álljon a háttérben. Elképzelhető például, hogy az Apple vezetősége pontosan látta, hogy a Samsung egy-két éven belül kitör a másoló szerepéből, tehát sehogyan sem lehet megakadályozni, hogy a legnagyobb piaci szereplővé váljon; talán többen úgy vélték a vállalatnál, hogy ebben az esetben legalább keresni kéne valamit az ügyön. Ennek ugyan ellentmond, hogy az Apple-nek pénzre nemigen van szüksége (sőt, a részvényesek éppen azt kifogásolták, hogy az Apple-nek túl sok pénz van a számláján), de ezt az eshetőséget nem érdemes teljesen kizárni.

Valószínűbb ugyanakkor, hogy az Apple az Androidot akarta vagy akarja kivégezni – noha erre nem sok esélye van. Nem véletlen, hogy az Apple nem közvetlen a Google-t támadta meg, és persze az sem, hogy a Samsung volt a célpont. Egy milliárdos bírságot a Samsung és a Google is ki tud fizetni, ez alapján mindkét cég ideális célpont volt, a Samsung azonban több szempont alapján is jobban illett a képbe. Például nem amerikai, ami hazai földön mindenképpen előnyt jelent. Emellett az Apple évi 8-10 milliárd dollárért vásárol a Samsungtól, egy sikeres kártérítést így akár le is vásárolhat, vagy kedvezményként érvényesíthet. A Samsunggal szemben megnyert per precedensként is sokkal használhatóbb – ha az Apple célja esetleg az, hogy most minden gyártót és a Google-t is bepereljen, akkor ehhez a Samsunggal szemben megnyert csata jobb alapot kínál.

Veszett fejsze

Bár a kártérítési per első fokon lezárult, és ennek alapján az Apple kérheti a szabadalomsértő termékek végleges kitiltását az USA-ból, a cupertinoi vállalat a gyakorlatban ezzel nem sokra megy; a perben (a 2011-es perindítási dátum ismeretében nem meglepő módon) egyetlen 2012-es termék sem érintett. A Samsung ráadásul a 2012-es termék portfólióját igyekezett úgy kialakítani, hogy az Apple vádjaival szemben jobban állják a sarat: Galaxy S III dizájnja például nyomokban sem emlékeztet egy iPhone-ra, és ahhoz a szoftverben is túl sok változtatás történt, hogy a mostani döntésre hivatkozva az Apple kérhesse a 2012-es Samsung mobilok tiltását is.

Szabványok között

Szögezzük le: az Apple birtokában lévő szabadalmak ismeretében egyértelműnek tűnik, hogy a Samsung több dolgot is másolt. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a mostani perben érintett szabadalmak többsége olyan, amelyet nem szabadott volna az Apple-nek megadni. És itt most nem arról van szó, hogy az Apple túl általános megfogalmazással direkt olyan szövegezést adott be, amibe később bármit bele tudott magyarázni. Arról van szó, hogy az Apple olyan technológiákra és olyan formatervekre kapott szabadalmi védettséget, amelyeket nem a vállalat mérnökei találtak fel, és amelyek a szabadalmi védettség iránti igény benyújtásakor már léteztek; ide tartozik például a kétujjas nagyítás vagy az egyujjas görgetés illetve az iPad formaterve is. Ez cseppet sem tűnik kevésbé rosszhiszemű piaci gyakorlatnak, mint egy szabadalom megsértése.

Az Apple kontra Samsung per legnagyobb hozadéka viszont könnyen lehet, hogy nemcsak az IT-szektort, hanem az egész amerikai gazdaságot érinteni fogja. A jogi huzavona rávilágított ugyanis arra, hogy az USA szabadalmi rendszere a jelenlegi formájában nem működőképes – azonban azt még nem lehet tudni, hogy ki és mikor veszi a fáradságot arra, hogy megreformálja a sok esetben elavult szemléletű, lyukakkal teli rendszert.